A teljes vidéki zsidóságot néhány hét alatt deportálták Auschwitz-Birkenauba

1944-ben április 16-án kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Ma tartják az Élet Menetét Budapesten.

Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, amely a példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítással kezdődött. Utána mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták.

A II. világháborús német megszállást követően 825 ezer magyar zsidónak tiltották meg lakóhelyük elhagyását, majd 1944-ben ezen a napon kezdődött meg gettókba, táborokba kényszerítésük a fronthoz legközelebb eső Kárpátalján, Felvidéken és Észak-Erdélyben. Az ezt követő hónapok során több mint 400 ezer zsidót zártak gyűjtőtáborokba.

Onnan hetek alatt náci koncentrációs táborokba deportálták őket, ahol a munkaképesnek ítélteket rabszolgaként dolgoztatták, többségüket gázkamrákban vagy golyó által kivégezték. A holokausztnak 550-600 ezer magyar zsidó esett áldozatul.

A deportáláshoz és a zsidók legyilkolásához azonban egy jóval hosszabb folyamat vezetett, amelynek a gettósítás csupán az egyik lépcsőfoka volt: 1920-ban a Teleki-kormány meghozta a ‘numerus clausus’ törvényt, amely korlátozta a zsidó fiatalok jelenlétét a felsőoktatásban, majd az 1930-as évek végétől a magyar kormány fokozatosan vonta el a zsidók jogait, hogy végül a német megszállás után átadja őket a náciknak.

2001 óta minden évben április 16-án emlékezünk meg a holokauszt magyarországi áldozatairól, és ezen a napon tartják meg az Élet Menetét. Idén a VIII. kerületi Koltói Anna térről indul és a VII. kerületi Bethlen Gábor térre érkezik a menet, ahol többek között Koltai Róbert, Csuja Imre és David Pressman mond beszédet.