49 zsidó nyelven számolja az ómert egy különleges nyelvi projekt

A Zsidó Nyelvi Projekt ómerszámlálása a zsidó nyelvi sokszínűségre kívánja felhívni a figyelmet.

Pészah második éjszakája és sávuot ünnepe között pontosan 49 nap telik el, ezeket a napokat a zsidók a világ minden táján, ismerős és kevésbé ismert nyelveken számolják napi rendszerességgel.

Az ómer napi számlálása egy régi rituálé, amelyet a Hebrew Union College – Jewish Institute of Religion Zsidó Nyelvi Projektje most új életre keltett. A projekt munkatársai a hét héten át tartó időszak minden napján a számlálás egy-egy változatát teszi közzé mindig egy másik zsidó népi nyelven, a ladino és a jiddis nyelvektől kezdve az olyan kevésbé ismert nyelvekig, mint a zsidó-grúz vagy a zsidó-perzsa.

TikTok – Make Your Day

No Description

A többnyelvű ómerszámlálással a zsidó nyelvi sokszínűségre kívánják felhívni a figyelmet, felelevenítik az érdeklődést a kihalófélben lévő nyelvek iránt, és ünneplik a zsidó diaszpóra távoli jellegét, írja a JTA.

„A migráció, a nacionalista nyelvpolitika és a népirtás miatt az ómerszámlálóban szereplő nyelvek nagy része jelenleg veszélyeztetett” – hívja fel a figyelmet Sarah Bunin Benor, a Zsidó Nyelvi Projekt alapító igazgatója és Eden Moyal, a projekt kurátora.

TikTok – Make Your Day

No Description

Az ómer (kéve) a jeruzsálemi Szentély idején a két ünnep között végzett aratási áldozat volt; a napi számlálás az otthoni és zsinagógai imák során túlélte a Szentélyt, és a pészah és a sávuot közötti tematikus kapcsolat szimbólumaként maradt fenn.

Bár a számlálást általában héberül mondják el, a Zsidó Nyelvi Projekt ómerszámlálója lefordítja a formulát, gyakran a helyi nyelv judaizált változatára. Hogy leszögezzék, hogyan hivatkozhattak a különböző közösségek a számlálásra, Benor és Moyal történelmi dokumentumokat vizsgált meg anyanyelvi beszélőkkel és kutatókkal konzultált.

TikTok – Make Your Day

No Description

A Zsidó Nyelvi Projekt olyan nyelvek megőrzését tűzte ki cáljául, amelyek sorsa az őket beszélő zsidó közösségekhez kötődik. Például a judeo-iszfahánit vagy a judeo-kermánit elsősorban olyan idős zsidók beszélik, akik Iránból költöztek Izraelbe és az Egyesült Államokba, és nem adták tovább a nyelvüket a gyermekeiknek. Benor és Moyal szerint ezeknek a nyelveknek a felvétele ide segít felhívni rájuk a figyelmet, amíg még van idő az anyanyelvi beszélőktől való tanulásra.

Arról, hogy mitől számít egy nyelv zsidó nyelvnek érdemes az alábbi cikkünket is elolvasni:

A jiddis attól lett valódi zsidó nyelv, hogy elkezdték nem német környezetben használni

Kapcsolódó cikkek

Elfeledett vagy még sosem hallott zeneművekkel zár a holokauszt-tárlat a Magyar Nemzeti Galériában

2024.10.11.2 nap ago
Az Így történt. A holokauszt emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás záróeseményén Farkas Zsófia kurátor tart tárlatvezetést, közreműködik Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész.

Nagyapámnak énekelek – Koncert Ádám Ottó emlékére

2024.10.09.4 nap ago
Ádám Eszter operaénekes rendez emlékkoncertet nagyapja, Ádám Ottó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész tiszteletére.

Egy holokauszt-kiállítás pszichológiai vonatkozásai

2024.10.03.1 hét ago
A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »