Az egykori náci eugenikai intézetben talált több ezer csontot temettek el Berlinben

Az eugenikai intézet a második világháború alatt a náci „tudósok”, köztük Josef Mengele egyik központja volt.

Csütörtökön Berlinben eltemették azt a több ezer csontot – köztük vélhetően a nácik által elkövetett bűncselekmények áldozatainak maradványait –, amelyeket a német főváros egy egyetemi campusán találtak, ahol a náci korszak alatt egy antropológiai és eugenikai intézet működött.

A Berlini Szabadegyetem területén 2015-ben kezdődött ásatásokon mintegy 16 ezer csontmaradványt találtak. A feltárást azt követően kezdték, hogy az intézmény felújítási munkálatai során emberi és állati csontokra bukkantak. A campus területén működött 1927 és 1945 között a Vilmos Császár Antropológiai, Humán Öröklődéstani és Eugenikai Intézet.

Az egyetem közleménye szerint a csontok között a gyarmati és a náci korszakban elkövetett bűncselekmények áldozatainak maradványai lehettek. A kutatók vizsgálatai alapján a maradványok között legkevesebb 54, különböző korú férfi, nő és gyermek csontjai voltak.

Az eugenikai intézet a második világháború alatt a náci „tudósok” – köztük az auschwitzi koncentrációs táborban a foglyokon végzett kísérleteiről hírhedt Josef Mengele – egyik központja volt. A csontokon talált ragasztónyomok és feliratok arra utalnak a szakértők szerint, hogy azok az intézet gyűjteményébe tartoztak.

Josef Mengele (középen) Auschwitzban (Fotó: Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma / Wikimedia Commons)

Az egyetem közleményében hangsúlyozta, hogy az áldozatok azonosítása nem volt lehetséges, és azt sem tudták egyértelműen megállapítani, hogy a csontleletek a gyarmati régiókhoz, vagy egyértelműen a náci bűntettekhez köthetők-e.

Az érintett szervezetekkel való hosszas konzultáció után az egyetem úgy döntött, hogy az áldozatok iránti tiszteletből nem vizsgálják tovább a csontokat. A nyilvános temetést csütörtökön a berlini Waldfriedhof temetőben, a maradványok lelőhelyének közelében tartották. A csontokat öt koporsóban temették el.

„Ma számos olyan életet viszünk végső nyughelyére, akinek hangját és élettörténetét elfojtották”

– fogalmazott Daniel Botmann, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának képviselője.

Az egyetem vezetője, Günter Ziegler hangsúlyozta, hogy „ha az áldozatokat csoportonként meghatározzák, azzal végül is csak a múlt rasszista módszereit és ideológiáit reprodukálták volna”. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy nem lehet nevet és arcot rendelni az áldozatokhoz, de emlékezni tudunk rájuk.

Kapcsolódó cikkek

Palesztina, Palesztina! – skandálták a bosnyák fociultrák a pesti zsidónegyed közepén

2024.09.11.5 óra ago
Rendőri felvezetéssel, palesztin zászlóval vonultak el a Kazinczy utcai zsinagóga előtt.

Új évaddal folytatódik a Bálint Ház nagy sikerű Családmesék sorozata

2024.09.11.9 óra ago
Szeptemberben Gálvölgyi János és két lánya, Dorka és Eszter, októberben pedig Csonka András és Csonka Edit lesznek Hadas Kriszta vendégei.

Benda Iván fotóművész és Orosz Ferenc kutató kapták idén a Karig Sára-díjat

2024.09.09.2 nap ago
A holokauszt idején zsidó gyerekeket mentő író, műfordítóról elnevezett díjban az a magyar állampolgár részesülhet, aki élete során bátran, egyenes gerinccel élt, tettein keresztül a társadalmi igazságosságra törekedett és ebben példát mutatott embertársainak.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »