A pozitív pszichológia atyja, Martin E. P. Seligman nem az ember gyengeségeire, hanem az erősségeire koncentrál. Az amerikai pszichológus a mai napig nagy hatással van az emberekre: úgy gondolja, többet kellene azzal foglalkoznunk, ami jól megy az életünkben.
A pszichológus 1942-ben született New Yorkban, középosztálybeli zsidó családban, és erősen kötődött zsidó gyökereihez. Családja nehéz anyagi körülmények között élt, ám a nővére áldozatos támogatásának köszönhetően sikerült erős magániskolába járnia, később viszont apja agyvérzést kapott, és részben neki kellett eltartania a családját és a tanulmányait is finanszírozni. Végül a Princeton Egyetemre járt, ahol végül filozófiából szerzett alapdiplomát 1964-ben, Summa Cum Laude minősítéssel.
Újrakezdte a tanult tehetetlenséggel és depresszióval kapcsolatos kutatásait, és ebben közrejátszott édesapja agyvérzése és ezzel együtt járó depresszív állapota is. Seligman kutatása jelentős áttörést hozott a depresszió kezelésében és megelőzésében.
„Túl sokat gondolkodunk arról, ami elromlik, és túl keveset arról, ami jól megy az életünkben. Természetesen néha van értelme annak, hogy elemezzük a rossz történéseket, hogy tanuljunk belőlük, és a jövőben elkerüljük ezeket. Ám az emberek hajlamosak arra, hogy a kelleténél, vagyis a hasznos mértéknél többet gondoljanak az élet kedvezőtlen dolgaira. Ez azért is rossz, mert a negatív eseményekre való koncentrálás szorongáshoz és depresszióhoz vezethet. Ezt többek között úgy lehet kivédeni, ha gyakoroljuk a jó történéseken való gondolkodást.”
A fentieket vallotta, és a pszichológián belül a betegségek mögött meghúzódó motivációk, illetve a tanult tehetetlenség irányába indult, utóbbi esetében az ember a sikertelenséget, a pesszimista látásmódot teszi teljesen magáévá, amely így depresszív állapotot okoz, írja a kepmas.hu.
Seligman kutatása jelentős áttörést hozott a depresszió kezelésében és megelőzésében. 1980-ban a Pennsylvaniai Egyetem Pszichológiai Tanszéke Klinikai Képzési Programjának igazgatója lett.
„A pozitív mentális egészség jelenlét: a pozitív érzelem jelenléte, az elmélyülés jelenléte, az értelem jelenléte, a jó kapcsolatok jelenléte és a teljesítmény jelenléte. A mentális egészség állapotában lenni nem egyszerűen azt jelenti, hogy az ember mentes a rendellenességektől; a mentális egészség a boldogság jelenléte, az az állapot, amelyben az ember kivirul.” – vallja.
Martin Seligman: The new era of positive psychology
Martin Seligman talks about psychology — as a field of study and as it works one-on-one with each patient and each practitioner. As it moves beyond a focus on disease, what can modern psychology help us to become?
