Egy zsidó férfi, akinek az anyja a Schindler listája házában élt

Max Friedman Lengyelországba utazott, hogy megírja a családja történetét, majd rájött, hogy híres turistalátványossággá vált az a ház, ahol édesanyja a holokauszt előtt élt.

A férfi a családja holokauszt előtti történetéről akart könyvet írni, és ehhez kutatott a családi múlt után. Sikerült is megtalálnia az édesanyja lakcímét a lengyelországi Krakkóban.

Amikor megérkezett a Jozefa utca 12-be, azt tapasztalta, hogy a ház, és különösen annak gyönyörű udvara, nemzetközi turisztikai látványossággá vált, miután Steven Spielberg, a neves amerikai rendező a Schindler listája című filmhez használta.

A Jozefa 12. szám alatti ház udvarát “Kazimierz legszebb udvarának”, Krakkó történelmi zsidónegyedének nevezték. Spielberg filmjében az épület a krakkói gettó központi helyeként szolgált, ahol sok zsidó család élt, írja a ynetnews.com.

A filmben látható, ahogy a németek kiszorítják az embereket a lakásaikból, és kidobják a holmikat az erkélyekről – és hogyan rejtegeti a lépcső alatti fülkében egy fiatal a zsidó rendőrség elől egy gyereket és az anyját.

Friedman megosztotta személyes történetét a Zsidó Restitúció Világszervezete (WJRO) közösségi média kampánya során, amely a holokauszt nemzetközi napján indult. A kezdeményezés arra szólítja fel a holokauszt-túlélőket és családjaikat, hogy osszák meg történeteiket a holokauszt előtti otthonaikról, és arról, hogy az általuk ismert élet egy pillanat alatt véget ért. A #MyPropertyStory hashtag alatt zajló kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a holokauszt során elrabolt zsidó magán- és közösségi tulajdon kérdésére. Eddig sok holokauszt-túlélő és családja osztotta meg történetét.

Kazimierz nevezetes épülete 1802-ben épült kétszintes fogadónak, belső udvarral. Max Friedman édesanyja és családja 1919-ben költözött az épületbe. Édesanyját és nővérét 1944 második felében Auschwitzba, majd Bergen-Belsenbe küldték.

“Amikor meglátogattuk az épületet, megtudtam, hogy a filmet követően a ház a holokauszt történetével kapcsolatos túrák elengedhetetlen állomásává vált Krakkóban és környékén. Nagyon erősen hatott rám ez az egész, ültem a ház lépcsőjén és néztem „Schindler listáját” a laptopomon, és ez nagyon megindító pillanat volt számomra” – mondta Friedman.

“Végre találtam valamit, ami kézzelfogható szimbóluma volt számomra a családom múltjának a holokauszt idején. Édesanyám történetei Josef Mengeléről és az auschwitzi rámpáról mély hatást gyakoroltak rám. Ez az egyetlen ház, amelyet anyám ismert gyerekkorában, és az lett, nagyon furcsa módon egy olyan hely, amelyet otthonomnak nevezhetnék.”