Az elfeledett zsidó nő a Nemzetközi Nőnap mögött

A Nemzetközi Nőnap egy orosz származású zsidó nővel kezdődött New Yorkban, aki elutazott a Szovjetunióba, majd visszatért az USA-ba.

Theresa Serber Malkiel 1874-ben született az Orosz Birodalomban, a mai Nyugat-Ukrajna területén. Középosztálybeli családból származott, és jó oktatásban részesült, de zsidó családját egyre jobban üldözték, és 1891-ben, 17 évesen az Egyesült Államokba emigrált.

Munkássztrájkból alakult

Sally M. Miller történész szerint Malkiel ugyanabban a kétségbeejtő helyzetben találta magát, mint sok más bevándorló nő, és egy ruhagyárban vállalt munkát. A körülmények brutálisak voltak: a műszakok 18 óráig is eltarthattak, gyakoriak voltak a sérülések, és a nők a férfiakénak a felét keresték, ami alig volt elég ahhoz, hogy lakbért fizessenek a zsúfolt bérházakban és panziókban.

Így, mint sok zsidó és olasz bevándorló nő annak idején, Malkiel is hamarosan csatlakozott a munkásmozgalomhoz, majd szakszervezetet alapított női köpenykészítők számára.

Malkiel is szocialista lett, és 26 évesen feleségül ment Leon Malkiel szocialista “elvtársához”, aki egyben ügyvédként is dolgozott. Férje jövedelme lehetővé tette számára, hogy abbahagyja az embert próbáló munkát, de miután Yonkers külvárosába költözött és gyermeket szült, Malkiel folytatta aktivizmusát – írta Miller –, és segítette a bevándorló nőket, vezető pozíciót vállalt az Amerikai Szocialista Pártban, és férjével megalapított egy szocialista újságot, a New York Call-t.

Malkiel hangos szószólója volt a nők egyenjogúságának és a szavazati jognak, bár óvakodott a felsőbb osztályba tartozó, nem bevándorló nőktől, akik hajlamosak voltak a női választójogi csoportok élére állni, írja a Washington Post.

Pamfleteiben, rovataiban és beszédeiben amellett érvelt, hogy a valódi egyenlőség – a nők, az afroamerikaiak, a bevándorlók és a gyermekmunkások számára – csak a szocializmuson keresztül valósul meg.

Ebben az összefüggésben javasolta az első nemzeti nőnapot 1909-ben.

A Rutgers Egyetem történésze, Temma Kaplan szerint rendezvényeket tartottak New York-szerte, ahol ezrek gyűltek össze, hogy beszédeket és verseket hallgassanak, szocialista himnuszt énekeljenek és szorgalmazzák a szavazati jogot.

Egyes webhelyek azt állítják, hogy a Nemzetközi Nőnap az 1857. március 8-án tartott első ismert nők által vezetett munkasztrájk emlékére került erre a napra, vagy hogy Malkiel ennek a sztrájknak a megemlékezésére törekedett, de nincs bizonyíték arra, hogy ilyen sztrájk történt volna. A korabeli újságok nem tesznek róla említést.

Ezenkívül Malkiel 1909-es nemzeti nőnapját február 23-án, nem pedig március 8-án tartották.

Az európai nők körében is terjedni kezd az ünnep

Az első nemzeti nőnap egy mozgalmas évnek indult Malkiel számára. Később, 1909-ben és 1910-ben anyagilag és a jelenlétével is támogatta az ingderék munkások hatalmas sztrájkját, amelyet a „20 000-esek felkelésének” neveztek el. A sztrájkok nagyrészt sikeresek voltak, jobb fizetést és rövidebb munkaidőt kaptak. A sztrájk nagyjából egy időben ért véget a második nemzeti nőnappal, 1910. február 27-én. Ezúttal országszerte voltak események, és a New York Times tudósított a Carnegie Hallban tartott nagy összejövetelről.

Miller szerint 1911-re a szocialista nők körében is elterjedt Európában, bécsi rendezvényekkel, bár ezeket március 18-án a Párizsi Kommün tiszteletére tartották. Malkiel hamarosan kiadott egy könyvet „A pólós csatár naplója” címmel, amely egy kitalált beszámoló a felkelésről, amelyben egy amerikai születésű fiatal nő csatlakozik bevándorló munkatársaihoz, hogy jobb munkakörülményeket követeljen.

Az évek során Malkiel elfordult a szocialista párttól, ahol őt és más nőket folyamatosan frusztrálta a vezetés szexizmusa, annak ellenére, hogy a párt nyilvánosan felszólított az egyenlő jogokra, és a bevándorló nők felnőttoktatására összpontosított. Amikor 1949-ben, 76 évesen meghalt, a Times gyászjelentése nem említette a Nemzetközi Nőnaphoz való hozzájárulását.

Március 8: orosz gyökerek

Az esemény tovább terjedt a baloldali nők körében Európában, bár a pontos dátum évről évre változott. Aztán 1917-ben a nemzetközi nőnap eseményei Oroszországban általános sztrájkká fajultak, amely II. Miklós cár lemondásával ért véget. Azóta a sztrájk kezdetének napján, március 8-án emlékeznek rá.

Nemzeti ünnep volt a Szovjetunióban és Kelet-Németországban. Kínában a nők még mindig fél nap szabadságot kapnak. Az 1960-as évekre a feministák Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban újra felkapták ezt az ünnepet, és az Egyesült Nemzetek Szervezete 1975-ben a nők eredményeinek ünnepnapjává nyilvánította március 8-at.

A 21. században a közösségi média új generációk számára hozta el a Nemzetközi Nőnapot – és új marketinglehetőségeket, aminek Malkiel és az azt létrehozó szocialista nők milliói valószínűleg nem örültek volna.