1946-ban, a héber naptár szerint 5707 tisré 21-én, hosáná rábbá napján 10 náci bűnöst végeztek ki Nürnbergben. Egyikük, a náci propaganda terjesztéséért felelős Julius Streicher, a Newsweek beszámolója szerint önkívületi állapotban lépett a bitófához, s kivégzése előtt így kiáltott: „Purim ünnep 1946”.
2500 évvel ezelőtt Hámán el akarta pusztítani a zsidókat, terve azonban meghiúsult, és a Mordechájnak szánt akasztófára végül 10 fia került. A nácik a második világháborúban ugyanezt kísérelték meg, de a zsidó nép túlélte a holokauszt borzalmait, és a történet ugyanúgy végződött, 10 náci bűnöst felakasztottak. Vajon ez a hasonlóság csak a véletlen műve?
Eszter könyve különbözik a Biblia többi könyvétől, mivel Isten neve egyszer sem szerepel benne. A hagyomány szerint azért, mert Isten a háttérből irányította az eseményeket. A Midrás (Eszter Rábbá 3:10) szerint azonban rejtett módon a szövegben is megtalálhatjuk. Amikor Eszter könyvében Áchásvéros királyról olvasunk, az értelemszerűen rá vonatkozik, ha viszont a „király” szó csak önmagában szerepel, akkor az a Királyok Királyára, azaz az Örökkévalóra (is) utal.
A purimi történetben, miután a zsidók megvédték magukat a támadóiktól és megölték Hámán 10 fiát, a király megkérdezte Esztert, hogy van-e még valamilyen kívánsága. Ő így felelt: „ha jónak látja a király, engedje meg holnap is a Susánban lévő zsidóknak, hogy a mai nap rendelete szerint cselekedjenek. Hámán tíz fiát pedig akasszák fel a bitófára.” A király pedig azt felelte: „úgy legyen” (Eszter 9:13-14).
A Talmud (Megillá 14a) szerint Eszter próféta volt, így kérése nemcsak a saját, de a későbbi nemzedékeknek is szólt. Tudta, hogy a jövőben újra veszély leselkedik majd a zsidó népre, ezért azt kérte a Királyok Királyától, hogy „holnap” is akadályozza meg a zsidók kiirtását, és ismét akassza fel a főgonosz 10 „fiát”. Isten pedig megígérte neki.
Eszter könyvének azon része, amelyben Hámán 10 fia szerepel, kitűnik a többi közül:
Ha alaposan szemügyre vesszük, találhatunk benne 4 betűt, ami eltér a többitől. Három kisebbet (ezeket bekarikáztam) és egy nagyobbat (az utolsó sor első betűje). Eszter tekercsét évszázadok óta ugyanúgy írják. Ezeknek a betűknek így különleges jelentőségük van.
Ha összeadjuk a három kis betű számértékét 707-et kapunk. Egy misztikus hagyomány szerint ez azt az évet jelöli, amikor megismétlődik majd a purimi csoda. Héberül az évszámokat általában évezredek nélkül szokták megadni. Az idei év pl. 5783, amit táv sin pé gimmel-lel jelölünk, de ha ezeket a betűket összeadjuk, csak 783-at kapunk. Így ahhoz, hogy megtudjuk, pontosan melyik évet jelöli az Eszter könyvében lévő 3 betű, szükségünk van az évezredre is. Ebben segít a negyedik (nagyobb) betű, a váv, aminek a számértéke: 6. Az Eszter könyvében elrejtett kód szerint tehát a 6. évezred 707. évében, vagyis 5707-ben, azaz 1946-ban fog megismétlődni a purimi történet vége. Pontosan úgy, ahogy az meg is történt.
Ha szeretnél még többet megtudni Purim és a nácik kapcsolatáról, vagy a Tórában elrejtett egyéb kódokról, olvasd el Tzvi Gluckin: Fedezd fel, ki írta a Tórát! című könyvét, mely a Lativ Kolel kiadásában jelent meg, és erről az oldalról letölthető: https://misna.hu/tora
Purim számeách – Boldog Purimot!
