Bármennyire is próbálták, a nácik nem tudták eltörölni a judaizmust azon a helyen, ahol a világ talán leghírhedtebb népirtását hajtották végre.
Zsidó emberek évszázadokon át éltek Lengyelországban, egészen a holokausztig.
A 18. vagy a 17. századra datálható mikvét fedeztek fel a lengyelországi Oświęcim városában – jelentette pénteken a Heritage Daily.
Az Oświęcim a hely neve lengyelül, de sokkal hírhedtebb a német elnevezése, Auschwitz.
A MyJewishLearning szerint a zsidók először az 1200-as évek elején telepedtek le Lengyelországban, és az 1500-as években érkeztek Oświęcimbe.
A zsidóság története Lengyelországban
A következő néhány évszázad során a zsidó lakosság száma elérte a 8000 főt – a Kaliforniai Egyetem Shoah Alapítványa szerint a zsidók a város akkori lakosságának felét tették ki egészen a második világháborúig.
Nemrég pedig felfedeztek egy fából készült, helyi mikvét, amit a rituális tisztálkodás céljára használnak a zsidó vallási életben.
A Heritage Daily azt írja, hogy a leletekre egy mélygarázs építésének előkészítésekor bukkantak rá, írja a jpost.com.
Grzegorz Mądrzycki, a projekt egyik régésze elmondta: „Felástunk néhány lépcsőt, amely levezetett egy fakunyhó töredékének tűnő fapadlóhoz. Az egymást követő földrétegek eltávolítása után azonban kiderült, hogy ez egy fából készült mikve.”
A régészek szerencséjére a mikvét kitűnő állapotban találták, ami nem magától értetődő jelenség, különös tekintettel a korhadásra és bomlásra hajlamos ősi faszerkezetekre.
A Heritage Daily arról számolt be, hogy a régészek úgy vélik. a mikvét azért fedezték fel ilyen jól megőrzött állapotban, mert a víz megakadályozta, hogy az oxigén, így a gombák is elérjék a fa szerkezetet.
A zsidó törvények szerint tilos egyszerűen csak vizet használni a mikvében. A Tóra tiszta, természetes forrásból, például folyóból, forrásból vagy esővíz-ciszternából származó „élő vizet” vagy „édesvizet” ír le.
Oświęcimben bőséges vízforrások találhatók, például a Visztula folyó, amely táplálhatta ezt a bizonyos mikvét.