Múlt hétvégén szélsőjobboldaliak és antifasiszták csaptak össze. A rendőrség azonban eltérő minősítést használt a két oldal által elkövetett bántalmazásokra.
Szombaton volt a német és a magyar csapatok 1945-ös kitörési kísérletének évfordulója (az úgynevezett Becsület napja), ami különösen fontos esemény a nemzeti radikálisok számára. Több százan gyűlnek ilyenkor össze, és a magyar résztvevők mellett külföldről is érkeznek Budapestre szélsőjobboldaliak. Emellett egy másik radikális csoport tagjai is feltűnnek ilyenkor Budapesten: antifasiszta (antifa) beállítottságú demonstrálók.
Idén több atrocitás is történt, egy körülbelül 15 fős antifasiszta csoport vert meg nyolc, általuk – a ruházatuk alapján – szélsőjobboldalinak vélt embert a város különböző pontjain. A nemzeti radikális csoportok pedig a Széll Kálmán térnél vertek meg járókelőket, akiket antifasisztának hittek .
A rendőrség az antifasiszták támadásait még a hétfői, széles körben meghirdetett, sajtótájékoztatón közösség elleni erőszakos cselekedetnek minősítette, azóta pedig a kormányhoz közelálló sajtót elárasztották a nemzetközi antifasiszta terrorról szóló, Magyarország nemzetbiztonságát fenyegető híradások. A másik ügyben csak annyit közölt a BRFK, hogy ott „csak” csoportosan elkövetett garázdaság és súlyos testi sértés megalapozott gyanúja miatt nyomoznak.
Landgraff Erna, a Társaság az Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa hétköznapi nyelvre lefordítva így magyarázza a különbséget a telex.hu-nak: „ha valaki azért ver meg mást az utcán, mert mondjuk zavarja a viselkedése vagy összevesznek valamin, az testi sértés, ha közben hangosan kiabál és szidalmazza is, ezzel másokban riadalmat kelthet, az garázdaság.
Ha azonban kiderül, hogy a motivációja elsősorban valamilyen előítélet volt, és azért támadta meg adott járókelőt, mert egy konkrét – általa lenézett, ellenségesnek tartott – csoport tagjának vélte, ráadásul erre utaló dolgokat is kiabál, az már közösség tagja elleni erőszak.”
Hüttl Tivadar, a TASZ másik munkatársa szerint azonban a gyakorlatban sokszor önkényesen használják a minősítést, és gyakran olyan csoportok hátrányára használják, amelyeket a jognak védenie kellene. A romák által elkövettet bűncselekményeket például rendszeresen felminősítik, az ellenük elkövetetteket pedig leminősítik, mondta.
A gyűlölet-bűncselekményektől pont a társadalom leginkább kiszolgáltatott, sérülékeny csoportjait kellene megvédeni, akik egyébként is rendszerszintű diszkriminációval néznek szembe nap mint nap – mondja Langdraf Erna is. Ezért is komoly probléma, hogy a minősítést sokszor a kisebbségek kárára alkalmazzák.
A teljes cikk itt olvasható:
Miért kezeli másképp a jog, ha fasiszták vernek antifasisztákat, mintha fordítva?
Szombaton antifasiszták is vertek fasisztákat és fasiszták is vertek antifasisztákat. A rendőrség az egyiket közösség tagja elleni erőszakos cselekedetnek, a másikat viszont csak garázdaságnak minősítette. Ahhoz, hogy eldönthessük, történt-e részrehajlás a hatóság részéről, fontos lenne ismerni a körülményeket, de egyelőre az sem egyértelmű, hogy ki élvezheti a törvény fokozott védelmét: az antifasiszták vagy a fasiszták.
