Németország a jiddis és az askenázi kultúra bölcsőjeként ismert helyszínek világörökségi elismerését ünnepli
Az UNESCO először adományozott németországi zsidó helyszíneknek világörökségi címet.
Németországban múlt hét szerdán ünnepélyes keretek között fogadták, hogy az első német-zsidó helyszínek megkapták az UNESCO világörökségi címét. A Rajna-völgy felső szakaszán található helyszínek az askenázi kultúra bölcsőjeként ismertek, és ahol a jiddis nyelv több mint 1000 évvel ezelőtt kezdett kialakulni.
Az UNESCO, az ENSZ oktatási és kulturális szervezete 2021 júliusában vette fel ezeket a helyszíneket a világörökségi listára, de a koronavírus-járvány miatt Németországban csak most került az elismerés megünneplése.
Az UNESCO elismerte a speyeri zsidó udvart, a Speyer városában található zsinagóga- és jesivaegyüttest; a wormsi zsinagógakomplexumot; a wormsi régi zsidó temetőt, Európa legrégebbi ismert zsidó temetőjét; valamint a régi zsidó temetőt Mainzban.
„Az egyedülálló közösségi központok és temetők maradandó hatást gyakoroltak az askenázi kultúrára, és közvetlenül és kézzelfoghatóan kapcsolódnak a korai askenázi tudósok kreatív teljesítményeihez”
– olvasható az UNESCO indoklásában.
Frank Walter-Steinmeier, Németország elnöke ez alkalomból egy mainzi zsinagógába látogatott el.
„2021. július 27. előtt 49 világörökségi helyszín volt hazánkban, a római kori Triertől a régi Hanza-városokig, Stralsundig és Wismarig, az aacheni dómtól az Eisenach melletti Wartburg váráig. A lista tükrözte a kultúra és a természet sokszínűségét, de volt egy nagy hiányossága: nem voltak benne zsidó kulturális emlékek” – mondta beszédében Steinmeier a JTA beszámolója szerint.
Az ünnepségen Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója is részt vett. Azoulay, aki francia zsidó, annak az Andre Azoulay marokkói származású zsidó bankárnak a lánya, aki jelenleg VI. Mohamed marokkói király tanácsadója.
Steinmeier hangsúlyozta, hogy a helyszínek tanúskodnak arról, hogy a németországi zsidó történelem – a jó és a rossz – messze túlmutat a holokauszton. Speyer, Mainz és Worms városokban a keresztes háborúk és a 14. századi pestisjárvány idején tömegesen gyilkolták a zsidókat, de itt éltek az európai zsidóság legnagyobb vezetői is, köztük Rasi, a híres Tóra-kommentátor.
„Évszázadokon át a németországi zsidókat idegennek, másoknak tekintették. Többször megalázták, kirekesztették, megfosztották őket jogaiktól, üldözték, meggyilkolták őket – még mielőtt a nácik és készséges végrehajtóik szinte teljesen kiirtották volna a zsidó életet Németországban és Európában”
– mondta Steinmeier.
„A speyeri, wormsi és mainzi emlékművek és sírkövek a zsidók hazánkban való mély gyökereiről, kultúrájuk virágzásáról, önérvényesítésükről és emancipációjukról, a keresztény többséggel való békés együttélés idejéről mesélnek”
– tette hozzá a német elnök.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
