A holokauszt a történelem legnagyobb bűncselekménye volt

Ma van a holokauszt nemzetközi emléknapja.

A holokauszt a történelem legnagyobb bűncselekménye volt, amelynek során több millió ártatlan embert gyilkoltak meg, és amelynek az volt a célja, hogy eltöröljön egy népet a föld színéről

– jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott beszédében.

Kárpátaljáról deportált zsidók az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborban (Fotó: Fortepan / Lili Jacob)

Az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 78. évfordulója tiszteletére tartott uniós parlamenti megemlékezésen Roberta Metsola hangsúlyozta: „a holokauszt, amelyet úgy szerveztek meg, hogy több generációra kiterjedően félelmet okozzon, egy dehumanizációs folyamattal indult a felvilágosodás korszakában. A riasztók már rég szóltak, de senki nem emelte fel a hangját ellene” – fogalmazott Metsola.

Az elnök kiemelte: a holokausztról beszélni kell,

„mert mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely első kézből ismerhette a túlélők elbeszéléseit, és feladatunk még nagyobb lesz majd akkor, amikor a túlélők szava már nem hallható”.

Mint mondta, több évtizeddel a második világháború vége után még mindig él az antiszemitizmus Európában.

„A mi felelősségünk, hogy emlékeztessük a jövő nemzedékét a történtekre, és arra, hogy aki antiszemita, az nem lehet európai”

– hangoztatta.
 Hozzátette, hogy Izrael állam virágzó demokráciát tart fent, és annak ellenére, hogy Izrael és Európa szövetsége a történelem sötét lapjain íródott, kiállja az idő próbáját.

Jichák Herzog izraeli elnök ünnepi beszédében elmondta: a holokauszt folyamán meggyilkolt emberek egyetlen bűne az volt, hogy zsidók voltak.

Az államfő a nácizmust „immunbetegséghez” hasonlította, amely „Európa húsába vájt, és saját DNS-ét támadta meg, hogy elpusztítson egy közös több ezer éves történelmet.” Hangsúlyozta, hogy „a náci halálgépezet nem tudta volna végrehajtani rémálomszerű vízióját, ha az nem hullik termékeny talajra.”

Felhívta a figyelmet, hogy

„a zsidók sztereotipizálása már az idők kezdete óta jelen volt Európában, ezt a hagyományos antiszemitizmust a náci ideológia felerősítette, és szította az ősi félelmek lángját.”

„Már a megsemmisítő-táborok létrejötte előtt a zsidók alsóbbrendűeknek számítottak Európában, az antiszemitizmus régóta gyökeret vert. Közös feladatunk az emlékezés, hogy megakadályozzuk e szörnyűségek megismétlődését” – hangoztatta.

Jichák Hercog rámutatott, hogy a mai európai és világpolitikai szélsőségek büszkén képviselik az antiszemitizmust, amely azzal fenyeget, hogy

„a demokratikus civilizált közösségeket népüket felfaló társadalmakká változtatják.”

Felhívta a figyelmet, hogy az antiszemita diskurzus a szabad, demokratikus Nyugat szívében is felütötte a fejét, a zsidógyűlölet még mindig létezik, új formákban például a virtuális platformokon ver gyökeret. Felszólította az EP-t, hogy kíméletlenül harcoljon az antiszemitizmus ellen többek között az oktatás, a jogalkotás, a biztonságpolitika területén.

Kiemelte:

tudatosítani kell, hogy a zsidók önrendelkezéshez való joga Izrael államban ölt testet, továbbá Izrael bírálását és létjogosultságának tagadását vékony mezsgye választja el.

Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Még több Kibic

Mazsihisz: Felháborító, hogy a neonáci megmozdulás szervezői magas állami kitüntetésben részesültek

2025.02.09.9 óra ago
A neonácik által a „kitörés napja” alkalmából rendezett megemlékezések nem a becsületről szólnak, hanem becstelenségét dicsőítik a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közleménye szerint.

Gábor György előadásával indul a Limmud Magyarország új programsorozata

2025.02.07.2 nap ago
Jól kinézünk! címmel indít új programsorozatot a Limmud Magyarország Alapítvány, ahol a zsidó történelmet és hagyományokat a képek erejével és kreativitásával fogják újra felfedezni.

Emléktáblát avattak Budapesten Kulka Frigyes születésének 100. évfordulója alkalmából

2025.02.06.3 nap ago
Az európai hírű mellkassebész, Kulka János színművész édesapja egy évtizeden át lakott a Hold utcában.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »