A Raoul Wallenberg Egyesület 15. alkalommal díjazta azoknak a civileknek a munkáját, akik a hátrányos helyzetben élők érdekében tevékenykednek.
Átadták az idei Raoul Wallenberg-díjakat kedden Budapesten, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) székházának Goldmark termében. Az elismerést hat magánszemélynek és egy szervezetnek ítélték oda.
Sebes József, az egyesület elnöke köszöntőjében elmondta, minden magyar állampolgár ajánlhat olyan jelöltet a díjra, akinek életpályája és munkássága szorosan összefonódik a kisebbségek jogainak védelmével; amint ezt Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata élete is példázza, aki a második világháború idején zsidók ezreit mentette meg a deportálástól.
Raoul Wallenberg-díjat kapott Szajkó Cintia, Orsós János és Tóth László pedagógus, Schiffer János jogász, Vámos György újságíró, Szabó Gábor református lelkész, valamint a szegedi Nemzetiségi Szövetség.
A laudációkat a bíráló bizottság részéről Forgácsné Dénes Katalin titkár és Derdák Tibor elnök ismertette.
A méltatások szerint Szajkó Cintia magyar-történelem szakos tanár, kisebbségi önkormányzati vezető négy éve tanít halmozottan hátrányos helyzetű diákokat egy borsodi iskolában, Tállyán.
Orsós János iskolaalapító 20 éve dolgozik azért, hogy a roma gyerekek számára legyen elérhető a méltányos és egyenlő oktatás.
Schiffer János jogászt várospolitikusi, civil és közpolitikai tevékenységéért, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesületében folytatott munkájáért díjazták.
Vámos György újságíró, a Carl Lutz-alapítvány létrehozója azért részesült az elismerésben, mert a svájci embermentő diplomata tiszteletére emlékszobát hozott létre, szobor állítását is kezdeményezte, utazó kiállításban, könyvben mutatta be Lutz tevékenységét.
Szabó Gábor nagykőrösi református lelkész a méltatás szerint kiemelkedő szerepet tölt be a vallásközi párbeszéd elősegítésében, sokat tett a helyi református és zsidó közösség együttműködéséért.
Tóth Lászlót, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium tanárát a disputakörök megalapításáért jutalmazták, ezekben vitázni tanulnak a fiatalok, küzdenek az elfogadásért, a rasszizmus ellen.
A szegedi Nemzetiségi Szövetség a nemzetiségi kulturális értékek közvetítésében végzett munkájáért kapta meg a díjat; a szervezet aktívan segíti az ukrajnai menekülteket is.
Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt.
Hamarosan kiderülhet, mi lett Wallenberg sorsa a háború után
