A most felfedezett 21 fényképet titokban készítette egy tűzoltó, akit a felégetett gettó tüzeinek megfékezésére vezényeltek ki.
Az 1943-as varsói gettólázadás brutális leveréséről készült, eddig nem publikált fényképeket tette közzé. a POLIN: A lengyel zsidók történetének múzeuma hétfőn, számol be a Times of Israel. A képeket egy lengyel tűzoltó titokban készítette, miközben a német erők felgyújtották a zsidó gettót, és a fotós fia nemrég fedezte fel őket egy családtag padlásán.
„Az a kép, ahogy ezeket az embereket kihúzzák [a bunkerekből], életem végéig velem marad”
– írta naplójában Zbigniew Leszek Grzywaczewski a fotókról, amelyeket 23 éves tűzoltóként készített.
A felkelés, a zsidók legnagyobb ellenállási akciója volt a náci rezsim ellen a holokauszt idején, 1943. április 19-től (peszách előestéje) május 16-ig tartott. Miközben 50 ezer zsidó bunkerekben rejtőzött, a zsidó harcosok heteken át feltartóztatták Európa leghatalmasabb hadseregét, hogy megakadályozzák, hogy a német erők deportálják a gettó megmaradt lakóját.
A legalább 700 zsidó harcossal és több mint 7000 zsidó áldozattal a varsói gettólázadás az első jelentős városi felkelés volt a német megszállás ellen Európában. Az egy hónapig tartó felkelés után 42 ezer zsidót szállítottak koncentrációs és haláltáborokba.
Grzywaczewsk képei az egyetlen ismert képek a felkelés utóhatásairól, amelyeket nem a német elkövetők fényképeztek. A fia új felfedezése előtt néhány fotóját már ismerték a történészek, de a padláson talált lelet tucatnyi új kép negatívját tartalmazza.
“Az arcuk […] zavart, hiányzó tekintettel. […] az éhségtől és a megdöbbenéstől tántorgó, mocskos, rongyos alakok” – írta Grzywaczewski.
„Tömegesen agyonlőttek; a még élők a már megsemmisítettek teste fölé borulnak”
– jegyezte fel naplójában a tűzoltó.
Az új képek véletlenül kerültek elő, amikor Maciej Grzywaczewski fia, Maciej Grzywaczewski segített a varsói POLIN Múzeumnak egy apja fotóiból rendezett kiállítás előkészítésében. Néhai apja egyik dobozában Grzywaczewski 48 háborús fotó negatívját találta meg. Ezek közül 33 fotó a gettót ábrázolja, amelyek közül 21-et ezelőtt még soha nem publikáltak.
Az összes eddig kiadatlan képet áprilisban mutatják be a felkelés 80. évfordulója alkalmából a POLIN Múzeum Körülöttünk tűztenger: a zsidó civilek sorsa a varsói gettófelkelés idején című időszaki kiállításán.
Zbigniew Leszek Grzywaczewski amatőr fotósként 1941-ben csatlakozott a varsói tűzoltósághoz. A megszállás nagy részében a brigád a gettón kívüli „árja Varsóban” működött. A zsidó felkelés leverésére indított akció azonban arra késztette a németeket, hogy a tűzoltó brigádot bízzák meg azzal, hogy akadályozza meg a gettón belüli tüzek átterjedését a város „árja” részeire.
A németek egy hónapig tartó, a gettó lángszórókkal történő elpusztítására irányuló hadművelete során Grzywaczewski a feladatok végrehajtása között titokban fényképeket készített.
“A negatívok megtalálása olyan, mintha elérnénk a forrást , az első eredeti felvételt, amely tartalmazza az összes képkockát, és utal arra a sorrendre, amelyben készültek” – nyilatkozta Marta Dziewulska, a POLIN szóvivője.
„Olyan képeket láthatunk a felkelésről, amelyeket korábban még soha nem láttunk, vagy új részleteket és a képkockáknak a nyomatokból kivágott töredékeit fedezhetjük fel. Ugyanilyen fontos a szerzőjük története és a kontextus, amelyben készültek”
– mondta Dziewulska.
1942 nyara előtt több mint 400 ezer zsidót tartottak fogva Európa legnagyobb zsidó gettójában. Miután 1942 nyarán a varsói gettó lakosságának nagy részét a treblinkai haláltáborba deportálták, a gettó ellenálló csoportjai összefogtak, hogy fegyvereket gyűjtsenek és megtervezzék a megmaradt lakosok védelmét. A zsidó harcosok tudták, hogy nincs esélyük a győzelemre, de – az elsődleges források szerint – a náciknak való ellenállás a zsidó becsület kérdése volt.
Grzywaczewski naplójában dokumentálta a parázsló gettóban való egy hónapos működésének tapasztalatait. Bár a naplóban nem hivatkozott titkos fotóira, a fia által feltárt negatívok tanúskodnak Grzywaczewski leírásairól a felkelés utóhatásairól.
„Tudtuk, hogy tűzoltóként [apánk] segített a gettótüzek oltásában, mint ahogy azt is tudtuk, hogy részt vett a varsói felkelésben, és akkor megsebesült” – mondta Maciej Grzywaczewski, aki Lengyelország szovjet ellenőrzése elleni aktivizmusáról ismert.
„Apám azonban nem beszélt [a felkelésről], ahogyan azt sem mondta el nekünk, hogy a [földalatti] Honi Hadseregben szolgált. Azt hiszem, ez biztonsági kérdés volt a kommunista korszakban”
– mondta Grzywaczewski.
Több mint egy évvel a zsidók felkelése után, a megszállt Varsó 1944 augusztusi, németek elleni felkelése során Grzywaczewski apja egyike volt azon tűzoltóknak, akik 63 napon át harcoltak a város felszabadításáért. A felkelésre válaszul a német erők több mint 150 ezer lengyel civilt gyilkoltak meg tömeges kivégzések során, míg 16 ezer ellenállót öltek meg a harcokban.
