Izraeli kutatók ősi izraeli búzafajtákkal próbálják elejét venni a várható élelmiszerválságnak.
A világ táplálékának negyede egyetlen növényből, a búzából származik. Oroszországban és Ukrajnában ugyan bőségesen terem, de a háború akadályozza az ellátási láncot. Ha ehhez hozzávesszük az éghajlatváltozás hatásait, elkerülhetetlennek tűnik egy súlyos élelmiszerválság kialakulása.
Az ISRAEL21c riportja szerint a válság megoldásának egyik kulcsa a Tel-Aviv melletti Volkani Központ és Mezőgazdasági Kutatóintézet génbankjában lévő maggyűjteményben rejlik.
„Több mint 900 búzavonalból álló gyűjteményt hoztunk létre. Ez egy hatalmas és gazdag gyűjtemény a világ más részein működő génbankokhoz képest” – mondja a lapnak Szivan Frenkin, a Volkani egyik kutatója.
„Ez egy komoly eszköztár a jövőbeli búzafajták termesztéséhez és fejlesztéséhez, hogy megbirkózzanak az éghajlatváltozással vagy az olyan növénybetegségekkel, mint a búzarozsda.”
Az 1950-es évek óta a búza bőségesen terem, köszönhetően a modern fajtáknak, amelyek nagyon magas terméshozamot produkálnak. Ma ez a három legalapvetőbb élelmiszerek egyike (a rizs és a kukorica mellett), és világszerte több mint négymilliárd ember táplálkozását és jövedelmét biztosítja.
A világ élelmezésében elért sikerei ellenére a modern búza azonban nem rendelkezik genetikai sokféleséggel, és nem elég rugalmas ahhoz, hogy ellenálljon az aszályoknak, árvizeknek és kártevőknek. Ez lenne az a terület, ahol az Izraelből származó ősi búzavonalak (tájfajták) egyértelmű előnnyel rendelkeznek.
„A Közel-Kelet éghajlata a száraz éghajlattól a mediterránig terjed, amelyben a helyi búzafajtákat évezredek óta termesztik, feltételezhetően a genetikai alkalmazkodás egyedülálló repertoárját halmozva fel”
– magyarázza az ISREL21c-nek Frenkin, aki az izraeli búzafajták elveszett genetikai sokféleségének helyreállítását kutatja.
Roi Ben David, a VolKani Központ mezőgazdasági kutatási igazgatója egyetért ezzel: „Izrael földrajzilag egy genetikai kincset rejt. Ezek olyan búzavonalak, amelyek a mezőgazdaság kezdetéig nyúlnak vissza, amikor a búza termesztése elkezdődött”.
Az új búzafajták szintén ellensúlyozhatják az ellátási láncot érintő mai zavarok hatásait. Becslése szerint az ukrajnai háború olyan mennyiségű búza elvesztését okozta, amely egy átlagos évben 151 millió ember által elfogyasztott búzának felel meg. Az árvizek Indiában is rendszeressé váltak, és az elmúlt néhány évszakban nagy területek búzatermése semmisült meg.
„A genetikai variációk lehetővé teszik a búza évről évre történő javítását, hogy kielégítsük a növekvő keresletet”
– mondja Ben David.
A Volkani 2015-ben indította el azt a projektjét, amely elsődleges célja Izrael helyi és hagyományos búzafajtáinak megőrzése, helyreállítása és jellemzése. Az elmúlt hét év alatt egy nagyon szervezett és változatos génbankot sikerült felépíteniük. Az egyik kezdeti feladat az volt, hogy átfésüljék a génbanki gyűjtemények adatbázisát világszerte olyan tájfajták után kutatva, amelyeket az ősi és hagyományos izraeli mezőgazdaságban termesztettek.
Mérgek helyett baglyokkal védik Izraelben a mezőgazdasági terményeket
A detektívmunka magában foglalta olyan gyűjtemények felkutatását, amelyek olyan mintákat tartalmaztak, amelyek nevei a régiónkban található vonalak hagyományos neveihez kapcsolódnak, és amelyekről tudták, hogy Izraelben gyűjtötték.
A megtalált magok egy részét évtizedekig külföldön tárolták, beleértve a Szentpétervárról Izraelbe hozott példányokat, ahol Nyikolaj Vavilov, az orosz vetőmagbank alapítója 1926-os izraeli látogatásáról hozott ősi búzamagokat gyűjtötte össze. Más fontos példányok Izrael-szerte található intézményekben, sőt, magának a Volkaninak a raktárában is voltak.
Miután a gyűjteményt teljesen feldolgozták, eljött az ideje annak, hogy a 900 mintát teszteljék. A szaporítást két szezonon keresztül végezték két különböző éghajlati régióban: az ország mediterrán éghajlatú vidékén, valamint a Negev-sivatag félszáraz északi részén.
Az intézet aztán kifejlesztett egy Aviv nevű búzafajtát, amely rendkívül rövid életciklussal rendelkezik. Korán, a hűvösebb januári és februári hónapokban virágzik, hogy elkerülje a hőséget és az esetleges későbbi szárazságot. A gazdák számára gazdaságilag még nem életképes, de az Aviv előnyös lehet a száraz éghajlaton búzát termesztők számára.
Egy másik kifejlesztett búza, a Mizpor 37, egy későn virágzó fajta, amely ellenállóbb a betegségekkel szemben, és alkalmas takarmányozásra.
Az ígéretes ősi búzafajtákkal sütött kenyér ízének, állagának és aromájának tesztelése szintén része az intézet projektjének. Nemrég négy kézműves pék és Izrael egyik legnagyobb lisztbeszállítója részvételével sütést és kóstolást is magába foglaló bemutatót szerveztek.
Az egyik pék, Hagaj Ben Jehuda elmondta,hogy az ősi búzafajták alacsony gluténtartalmúak, és magas az ásványi anyag- és vitamintartalmuk. Tapasztalatai azonban nem voltak mindig kedvezőek.
Bár izgalmas megkóstolni az ősi búzafajtákat, a hatalmas kihívásoknak megfelelő új fajták nemesítése időbe telik, „legalább 10 évbe” – jósolja Ben David.
Izraelben a felhasznált víz több mint 80 százalékát újrahasznosítják
