90 éves korában elhunyt az utolsó zsidó, aki megszökött Auschwitzból

Israel Levin 11 éves volt, amikor apjával és egy csoport más felnőttel együtt sikerült megszöknie  a tábor csatornarendszerén keresztül.

Levin gyermekei az életére emlékezve azt mondták, sokat mesélt nekik a fiatalkorában elszenvedett nehézségekről.

Levin anyját és nővérét meggyilkolták a holokausztban, míg ő és apja túlélték. „Az utolsó csoport tagjai voltak, akiknek sikerült megszökniük a nácik elől” – mondta Levin lánya, Ronni.

„A nagy szennyvízalagutakon keresztül megszöktek, és ott elrejtőztek. A felnőttek a vállukon hordták apámat, nehogy belefulladjon a vízbe.

Levin fia, Eyal hozzáteszi, hogy apjuk fontosnak tartotta elmesélni szökésének történetét. „Az elmúlt években apa megbetegedett, de szellemileg tiszta volt, és mindig beszélt a partizánokról, akik segítettek a csoportnak az erdőben, és arról, hogy egy lengyel család hónapokig bújtatta őt, írja a ynetnews.com.

Levin 1945-ben, 13 évesen érkezett Izraelbe apjával, az észak-izraeli kibuc-jagurban. Amikor apja megbetegedett és végül megvakult, Levin támogatta és segítette. Bevonult az izraeli hadsereg páncéloshadtestébe, és felmentése után a kibucban dolgozott tovább.

Feleségül vette Batya Rabinovitchot, és négy gyermeke született: Etti, Uri, Ronni és Eyal. „Amikor Batya megbetegedett, szeretettel gondoskodott róla, amíg el nem ment” – mondta Etti. Levin újraházasodott, és van egy másik fia, Ido.

Egy gyárat irányított a kibucban, majd az izraeli északi Jezréel-völgy gyáraiért felelős ernyőszervezetet. Pályafutása során részt vett a Kibbutz Yagur vezetésében, többek között főtitkárként is tevékenykedett.

Ezt követően az Egyesült Kibuc Mozgalom nevű szervezet belügyminisztere lett, amely közel 230 kibucot tömörít Izraelben.

„Úgy emlékszem Izraelre, mint aki bölcs, odaadó és hűséges volt barátaihoz és a kibucokhoz” – mondta barátja és munkatársa a mozgalomban, Yaakov.

Levin a katonai rangban is előrelépett, elérte az alezredesi posztot, és számos izraeli háborúban harcolt.

1973-ban, a jom kippuri háború alatt, amikor dandárjával a frontvonalhoz érkezve égő izraeli tankokat látott, azt mondta, hogy „nem lesz újabb holokauszt”, és megparancsolta a csapatoknak, hogy szálljanak szembe az ellenséggel.

Miután megsebesült a csatában, Levin megszökött a kórházból, és visszatért posztjára, hogy folytassa a harcot.

„Apa felelősségteljes aktivista és vezető volt, akinek nem volt egoja, és keveset követelt, szerette az életet, és tovább akart élni” – mondta Levin családja.