Holokauszt-filmet azonban forgatott a Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, aki január 6-án lett volna 95 éves.
Édesanyja Palotai Boris zsidó származású írónő volt, apja Böhm Alfréd hivatalnok, akit egyéves korában vesztett el. A kassai premontrei gimnáziumban tanult, majd családja 1940-ben, a vidéki holokauszt elől költözött Budapestre, és már itt fejezte be tanulmányait. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott.
Az igazi sikert 1967-ben a Fejlövés című filmje hozta meg számára. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.
A tanú – Tudja, Pelikán elvtárs
A videó a Mafilm, MOKÉP, Pannonia Entertainment Ltd. tulajdona.
Olyan filmeket köszönhetünk még neki, mint a Szerelmes biciklisták (1965), Kitörés (1971), Forró vizet a kopaszra! (1972), Tegnapelőtt (1982), Te rongyos élet (1984), Megint tanú (1995), Hamvadó cigarettavég (2001).
A hetvenes években Bacsó érdeklődése aktuálpolitikai kérdések felé fordult. Közel 30 filmet jegyez rendezőként, ezek közül az 1985-ös Hány az óra Vekker úr? a II. Világháború idején játszódik.
A tragikomikus történet főszereplője Veiszkopf Árpád zsidó órásmester, aki fejből meg tudja mondani a pontos időt, ezért is nevezték el Vekker úrnak. Amikor a németek bejönnek, egy náci tiszt privát munkát ad az órásnak, aki ezután börtönbe kerül, ahol a fejből megmondott pontos idő segítségével segít megszöktetni egy magyar ezredest.
Hány az óra, Vekker úr? – Hegyi Barbara, Jordán Tamás
Hány az óra, Vekker úr? rendező: Bacsó Péter
Bacsó Péter egyébként nem beszélt sokat a zsidóságáról a nyilvánosság előtt.
A számos díjjal kitüntetett rendező hosszan tartó betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott. 81 évesen hunyt el, 2009. március 11-én.
