Holokauszt-megemlékezésnek álcázta volna becsület napi eseményét egy szélsőjobboldali szervezet

A rendőrséget azonban nem sikerült átverniük a hatvannégy vármegyéseknek.

„Megemlékezünk és tisztelgünk zsidó honfitársaink előtt, akik a vészkorszak legsötétebb idején a nácik által értelmetlenül elnyújtott budapesti ostorom során tértek meg az örökkévalóhoz. Méltóságteljesen tiltakozunk a neonáci túra ellen.”

A fenti indokkal jelentett be decemberben a rendőrségen egy eseményt a Bécsi kapu tetejére a budai Várban egy magánszemély 2023. február 11-ére. A bejelentő, egy bizonyos Bereznay Felícia azt is hozzátette, hogy a rendezvényen „mécsesek gyújtásával jelképezzük a meggyilkolt emberek lelkét, emlékezve az áldozatokra. A bejelentés szerint a rendezvényen mindössze nyolcan lennének, azt nem hirdetnék nyilvánosan, és a külső csatlakozás sem lenne lehetséges.

Szélsőjobboldali “Becsület napja” megemlékezés a budai Várban 2018-ban

Mindez elsőre igen meghatónak hangzik, ha csak azt nem nézzük, hogy február 11. a szélsőjobbos szubkultúrában a „Becsület napja”, amikor 1945-ben a budai várból kitörni próbáltak a szovjet hadsereg által bekerített német és magyar alakulatok. Valamint, hogy arra az időpontra, ugyanarra a helyszínre korábban már kétszer is próbáltak rendezvényt bejelenteni a szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz (HVIM) köthető személyek.

Először Balogh Bence, a HVIM budapesti tagszervezetének vezetője próbálkozott, ő még a „Kitörésben részt vett hősökre” szeretett volna emlékezni. Majd miután ezt a rendőrség nem engedélyezte, érkezett Balogh Krisztián bejelentése egy „Budapest ostromának áldozatairól való megemlékezés” kapcsán tartandó eseményről. A rendőrség viszont ismételten tiltó határozatot hozott.

Ekkor támadt vármegyéseknek az a fantasztikus ötlete, hogy egy holokauszt-megemlékezést jelentsen be a Bécsi kapu tetejére egy olyan személy, aki – mint azt közleményükben később megfogalmazták – „közéleti szerepvállalástól tartózkodó, semmiféle, a hatalom által »radikálisnak« tekintett tevékenységben nem érintett”.

Arról pedig már a Mérce számolt be nemrég, hogy a rendőrség átlátott a szitán, és ennek a rendezvénynek a megtartását sem engedélyezte. Az elbírálás során ugyanis azt találták, hogy a bejelentett esemény „összefüggésbe hozható a »Kitörés napi« megemlékezéssel, valamint a bejelentő személyével kapcsolatban is bizonyos jellegű összefüggésekre” jutott a hatóság.

Hogy milyen összefüggések ezek, azt nem részletezi a rendőrség oldalán elérhető határozat, de néhány kattintás után könnyedén lehet a közösségi médiában kapcsolatot találni az első bejelentést tévő, vármegyés Balogh Bence és a zsidó áldozatokra emlékezni kívánó Bereznay Felícia között.

A HVIM ugyan a fentebb említett közleményében arra panaszkodik, hogy őket megfigyelik a titkosszolgálatok, pedig elég volt ehhez egy-két nyilvános Instagram-oldalra betekinteni.

Még több Kibic

Új kötet tárja fel a Debrecenből a strasshofi munkatáborokba deportáltak sorsát

2024.11.13.11 óra ago
Szeged és Szolnok után Frojimovics Kinga és Molnár Judit történészek a Debrecen térségében élő zsidóság 1944-1948 közötti helyzetét és történeteiket tárják az olvasók elé.

Segítség a megrongált Embermentők szobor helyreállításához

2024.11.12.1 nap ago
Az Élet Menete Alapítvány által felállított alkotás újra a helyére került. A költségek egy részét közösségi gyűjtésből szeretnék fedezni.

Átadják a komáromi Menház felújított zsinagógáját

2024.11.12.2 nap ago
A program részeként a Klezmerész együttes ad koncertet.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »