A magyar grófnő, aki zsidó gyerekeket mentett a holokauszt idején

A második világháború alatt lengyel menekülteket is segítő Andrássy Ilona grófnőt tüntették ki kedden Varsóban a lengyel államfő által posztumusz odaítélt Virtus et Fraternitas éremmel.

A díjat a varsói elnöki palotában rendezett ünnepségen Wojciech Kolarskitól, az államfői hivatal államtitkárától a grófnő unokahúga, Erzsébet Mayr-Melnhof megbízásából Erdős Kristóf történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága munkatársa vette át. Kitüntettek továbbá több lengyelmentő ukrán állampolgárt.

A Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói magyar nagykövet részvételével tartott rendezvényt Ligeti György Szólószonáta csellóra című művének előadása nyitotta meg.

Kolarski felolvasta Andrzej Duda levelét, melyben az elnök méltatta azok bátorságát, akik a második világháború idején „kezet nyújtottak más nemzetek szenvedő, rászoruló tagjainak, akiket elsősorban embertársaiknak tekintettek”. Ilyen volt gróf csíkszentmihályi és krasznahorkai Andrássy Ilona is, aki más magyar arisztokratákkal együtt segítette a menekülteket – idézte fel Duda, majd felsorolta a többi kitüntetett nevét is.

A Virtus et Fraternitas érmet a lengyel államfő a totalitárius rendszerek kutatásával foglalkozó varsói Witold Pilecki Intézet kezdeményezésére ítéli oda. Magdalena Gawin, az intézet igazgatója a beszédében kiemelte: Andrássy Ilona társalapítója volt a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottságnak, óriási érdemei voltak a második világháborús lengyel menekültek támogatásában.

A grófnőnek a bizottságban betöltött szerepére utaltak a díjátadáson levetített videófilmben is. Az Andrássy Ilona által irányított bizottsági szekció 1939 végéig mintegy 10 ezer lengyel menekültnek biztosított szállást. Az internáló táborokba került katonáknak a grófnő ruhát, élelmet, pénzt vitt, és segítette őket a Jugoszláviába irányuló titkos kimenekítésben is. 1940-1941-ben ezen az útvonalon mintegy 45 ezer lengyel hagyta el Magyarországot, mindenekelőtt katonák – idézték fel.

Utaltak a grófnő 1944-ben kezdődött gyermekmentő tevékenységére is, amely során a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álló zsidó árvákkal foglalkozott. Felidézték a háború utáni hortobágyi száműzetését, valamint azt, hogy illegális tevékenység vádjával 1961-ben négyéves börtönbüntetésre ítélték.

Megemlítették, hogy Andrássy Ilona édesanyja Maria Choloniewska lengyel származású grófnő volt.
 Erdős Kristóf felolvasta Erzsébet Mayr-Melnhof levelét, felidézve: a hortobágyi kényszermunka idején a grófnő borjútenyésztőként oly lelkiismeretesen látta el feladatait, és olyan rokonszenvet ébresztett más embereknél, hogy a büntetés letelte után kérték: dolgozzon továbbra is a tanyán.

„Mindig gondolkodtam azon, nagynéném honnan merítette erejét a küzdelmeihez. Ennek oka mélységes istenhite volt”

– írta Mayr-Melnhof.

A „hősies magatartásért”, valamint „az emberi méltóság védelmében tanúsított kivételes bátorságért” odaítélt, a 20. század folyamán a lengyeleket segítő külföldieknek járó Virtus et Fraternitas díjakat negyedik alkalommal adták át.

Zsidó és lengyel menekülteket segítő magyarokat tüntettek ki Lengyelországban

Az elismerést már több magyarnak ítélték oda, idén júniusban például a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság négy másik tagját, Károlyi Józsefné Margitot, Szapáry Erzsébetet, Szapáry Antalt és Weiss Editet tüntették ki.

A varsói intézet névadója, Witold Pilecki 1940 szeptemberében, a Honi Hadsereg katonájaként saját elhatározásából záratta magát az auschwitzi náci haláltáborba, hogy ott megszervezze az ellenállást. Bravúros szökése után beszámolt a náci bűntettekről, jelentésének a nyugati szövetségesek azonban nem hittek. A kommunizmus idején is szervezte az ellenállást, a lengyel állambiztonsági szerv 1948-ban kivégezte.