A 12 éves Szenes Hanna verse a hanukáról
„Chanuka van, a gyertya fellobog És minden zsidó szív erősen feldobog.”
Szenes Hanna Budapesten született és nőtt fel, egy olyan városi zsidó környezetben, amely jól ismerte a magyar kulturális elit trendjeit és divatját. Tizenéves korában naplók és versek írásával ápolta irodalmi tehetségét. Az volt a célja, hogy édesapja, Szenes Béla, a Magyarországon elismert író, újságíró és drámaíró nyomdokaiba lépjen, aki 33 évesen, korán elhunyt.
Szenes Hannának az Izraeli Nemzeti Könyvtárban 2020-ban letétbe helyezett levéltári anyagai között található az a jegyzetfüzet, amely a fiatalon, mindössze hétéves korától kezdve írt verseit tartalmazza. A verseket anyai nagymamájának, Fininek diktálta, aki szép és tiszta betűkkel írta le őket azokba a füzetekbe, amelyeket most Jeruzsálemben őriznek.
A versek, amelyeket Hannah gyermekkorában írt, megmutatják az apja halála utáni gyász érzését, valamint az évszakok változása és a táj átalakulása miatti örömét és izgalmát szülőföldjén, Magyarországon.
A szülőföldjének és személyes élményeinek szentelt írások mellett azonban van egy meglepő vers is, amelyet a hanuka ünnepének szentelt. Szenes Hanna ezt 1933. december 10-én írta, amikor még csak 12 éves volt
Szenes Hanna: Chanuka Chanuka van, a gyertya fellobog És minden zsidó szív erősen feldobog. Eszünkbe jutnak hősi képek, Eltünedezett ősi népek. Volt Pharao, volt görög uralom S nem törhetett meg minket semmilyen hatalom. Vittük a Tórát vittük velünk, Abból merítettük minden hitünk. És mentünk a pusztán éhezve, szomjazva, de velünk volt Isten, nem voltunk elhagyva. És mi, kik ilyen ősöktől származunk Nem csüggedünk, mi tovább harcolunk. Hisz bíztatóan int a gyertyafény: Ne csüggedj Izráel, van még remény! (Budapest, 1933. december) |
A Szenes család nem volt különösebben vallásos, és úgy tűnik, hogy Hanna a verset akkor írta, amikor a budapesti Baar-Madas iskolába járt. Bár a Baar-Madas kálvinista intézmény, a vers valószínűleg az iskolába járó zsidó lányoknak tartott „vallásórák” egyike után íródott.
Szenes édesanyja, Katrina hozta ezeket a jegyzetfüzeteket Izraelbe, a verset később Avigdor Hameiri költő fordította le héberre, a Szenes Hanna halálának első évfordulója alkalmából megjelent könyvhöz. (The Librarians – Az Izraeli Nemzeti Könyvtár blogja)
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!