Míg a legtöbb emlősnek az emberéhez hasonló X- és Y-kromoszóma-alapú rendszere van, sok fajnál az Y kromoszómák fokozatos hanyatlása tapasztalható. Egy tanulmány most érdekes felfedezésre jutott.
Az emberi nemet régóta az X és Y kromoszómák határozzák meg – a nőstények két X kromoszómával, míg a férfiak egy X és egy Y kromoszómával születnek.
Ez a jövő veszélybe kerülhet, mivel az Y-kromoszómák fokozatosan eltűnnek a különböző emlősfajoknál – állapította meg egy új tanulmány.
A PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) multidiszciplináris tudományos folyóiratban megjelent cikk a kacsacsőrű emlőst elemezte, amely különböző nemi kromoszómákkal rendelkezik, míg a legtöbb emlős X- és Y-kromoszóma-alapú rendszere hasonló az emberekéhez.
A kutatók becslése szerint az Y kromoszóma több mint 900 aktív gént veszített el 166 millió év alatt – ez az időszak, amikor az ember és az ausztrál kacsacsőrű emlős külön fejlődött. Ha ezt az ütemet nézzük, akkor az Y kromoszómához kapcsolódó gének 11 millió éven belül kihalhatnak, írja a jpost.com.
Hogyan vészelték át más emlősök Y kromoszómájuk elvesztését?
Míg a kutatók attól tartanak, hogy az ember lesz a következő faj, amely elveszíti az Y kromoszómáját, a globális tudományos közösség már ismer egy emlőst, amely genetikailag meghatározta a nemét még az Y kromoszómák elvesztése után is – ez két rágcsálófaj.
A kelet-európai vakondpocok és a japán tüskés patkányok már nem rendelkeznek Y-kromoszómával, mivel az evolúció következtében ez teljesen eltűnt belőlük. A tüskés patkányok 3-as kromoszómájában bekövetkezett változás miatt hímként és nőstényként is tudtak szaporodni. Továbbra sem világos, hogy a vakond pocok hogyan fejlődött az Y kromoszómák elvesztése után, ezen a téren még folynak a kutatások.
“A differenciált nemi kromoszómák evolúcióját intenzíven tanulmányozták az elmúlt évtizedekben, hogy kérdéseket tegyenek fel, nemcsak a nemet meghatározó mechanizmusokkal, hanem a nemi kromoszómák genetikai változásaival kapcsolatban is” – írták összefoglalójukban a tanulmány szerzői, a Tokiói Egyetem kutatói. “Az emlősök rendkívül stabil XY kromoszómarendszerrel rendelkeznek, amelyben az Y szinte teljesen lebomlott.”
Míg az Y kromoszómák esetleges eltűnése elméletileg az emberiség kihalásához vezethet, az evolúció új, nemet meghatározó gének kialakulásához is vezethet, amelyek felülírhatják a gyengülő Y kromoszómák hatását.