Újfajta módszerekkel elemzik a magyar holokauszt-túlélők vallomásait

Az ELTE kutatói a túlélők által használt nyelv legfontosabb jellemzőit, az üldöztetés és a túlélés topográfiáját, illetve a tipikusan női és férfi nézőpontból lejegyzett tapasztalatokat vizsgálják.

Mesterséges intelligencián alapuló módszerekkel dolgozzák fel a holokauszt magyar túlélőinek tanúvallomásait az ELTE kutatói. A magyar túlélők vallomásait a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) rögzítette 1945 és 1946 között. Az ELTE Társadalomtudományi Karán (TáTK) működő Research Center for Computational Social Science Digital Lens kutatócsoport most ezeket a jegyzőkönyveket elemzi új, innovatív módszerekkel.

A 2021-ben indított kutatás amellett, hogy segít pontosabb képet alkotni a DEGOB működéséről, a digitális szövegelemzés módszereivel tárja fel a túlélők által használt nyelv legfontosabb jellemzőit, az üldöztetés és a túlélés topográfiáját, illetve a tipikusan női és férfi nézőpontból lejegyzett tapasztalatokat.

„Melyek a zsidó holokauszt-túlélők jegyzőkönyvekben használt nyelvezetének főbb jellemzői? Találunk-e jelentős eltéréseket a különböző túlélő csoportok között? Hogyan viszonyul a túlélők által használt nyelv a korra jellemző közbeszédhez, a korabeli sajtó nyelvezetéhez? A kutatás többek között ezekre a kérdésekre keresi választ a legmodernebb, mesterséges intelligenciával támogatott módszerekkel”

– emelte ki a közleményben Barna Ildikó, a kutatócsoport társvezetője.

A kutatás másik iránya az üldöztetés és a túlélés topográfiájával foglalkozik. Egyebek mellett azt vizsgálja, hogy honnan deportálták a túlélőket, milyen helyeken voltak a holokauszt során, mi jellemezte a felszabadulás utáni időszakot, illetve, hogy milyen útvonalon és hogyan érkeztek vissza Magyarországra.

Mivel a tapasztalatok szerint a férfiak és nők sokszor eltérő nézőpontból ítélik meg a velük történteket, a kutatás külön figyelmet szentel a női és férfi tapasztalatok közötti különbségeknek (gendered experience) – írták.

A közleményben beszámoltak arról is, hogy a kutatócsoport november végén mutatta be Jeruzsálemben, a Challenges In Presenting Holocaust Resources In The Digital Age című workshopon a projekt honlapját, amelyen a történettudomány és a modernkori történelem iránt érdeklődők látványos, interaktív adatvizualizációk és térképek segítségével ismerhetik meg a kutatás eredményeit, a kapcsolódó publikációkat és előadásokat, illetve betekintést nyerhetnek a kutatás módszertanába is.

Az EVZ Foundation, a European Holocaust Research Infrastructure és a Jad Vasem Intézet által rendezett nemzetközi workshop témája a holokauszt forrásainak digitális feldolgozhatósága volt.

A találkozón tartott előadásában Barna Ildikó, az ELTE TáTK egyetemi docense, Szabó M. Alexandra, a Brandeis University PhD-hallgatója és Katona Eszter, az ELTE TáTK doktorjelölt tanársegédje a beregszászi gettóból elhurcoltak által bejárt útvonalakat bemutatva árnyalta az alapvetően Auschwitz-központú magyar holokauszt-narratívát. A kutatók digitális térkép segítségével demonstrálták, hogy a deportálások földrajzi útvonalai elemzési eszközként is felhasználhatók a történetírásban.