A holokauszt óta először avattak ortodox rabbikat Alsó-Szászországban
Ugyanakkor az antiszemitizmus erősödésére figyelmeztetett a német államfő a hétfőn Hannoverben tartott ünnepségen.
Frank-Walter Steinmeier rámutatott arra, hogy az utóbbi évtizedeket a zsidó közösségek felvirágzása jellemezte Németországban, így új zsinagógák, új zsidó óvodák, iskolák és egyéb tanintézmények jönnek létre, és ismét szükség van rabbikra és rabbiképzésre.
Azért a holokauszt utáni első hannoveri rabbiavatás „a remény és az öröm napja” – mondta a német államfő a fővárosi rabbiképző intézet, az 1873-ban alapított Rabbinerseminar zu Berlin frissen végzett hallgatóinak, öt rabbinak és egy imavezetőnek szervezett ünnepségén.
Ugyanakkor az örömöt beárnyékolja, hogy nemcsak a zsidó közösségek erősödtek meg, hanem a zsidóellenesség is. Az antiszemitizmus ismét „egyre szembeötlőbben és nyíltabban mutatkozik meg”, rágalmazás, szidalmazás, gúny, és a lelki gyötrés mellet fizikai erőszak is érheti a németországi zsidókat. Erre szinte nap mint nap van példa, a múlt héten pénteken lövéseket adtak le egy esseni zsidó egyházi intézmény épületére, a hét végén pedig Berlinben megrongáltak egy zsinagógát – sorolta a szövetségi elnök.
Mint mondta, ez „mélyen fáj”, hiszen a legutóbbi nagyszabású antiszemita merénylet, a hallei zsinagóga elleni 2019-es szélsőjobboldali támadás után lehetett reménykedni, hogy változás indul, de ezzel szemben azt tapasztalni, hogy emelkedik a zsidóellenes bűncselekmények száma.
A szövetségi bűnügyi hivatal (Bundeskriminalamt) adatai szerint a legutóbbi teljes évben, 2021-ben a hatóságok 3027 zsidóellenes indíttatású bűncselekményt jegyeztek fel.
Ez 29 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az esetek 84 százaléka a szélsőjobboldalhoz köthető.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
