A történész szerint az érsek durván antiszemita volt, eközben hivatalos állami múzeuma van, és Veres András püspök szerint semmilyen kétség nem övezi a bíboros életszentségét és bátor elkötelezettségét Isten mellett.Ungváry Krisztián a napokban nyilatkozott a Klubrádióban Mindszenty József érsek-bíborossal kapcsolatban, akiről nem annyira köztudomású, hogy olyan uszító cikkeket írt a saját lapjába, hogy azt betiltották 1922-ben. A történész úgy fogalmazott: “részben az ő cikkei hatására is” pogrom tört ki Tapolcán és Diszelen 1919 őszén, ahol nyolc embert megöltek és egy embert csoportosan megerőszakoltak. Ezután Mindszenty a saját lapjában azt a vezércikket írta, hogy “na zsidók, most remélem, megtanultátok, hogy vége a gseftnek”.
“És ez az ember jelenleg szentté avatási szertartás előtt áll, hivatalos állami emlékmúzeuma van, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök nyitott meg” – tette hozzá Ungváry. Balogh Margit 1400 oldalas Mindszenty-életrajza még az interneten is hozzáférhető, ezért a szakember úgy véli, teljes mértékben kizárható, hogy az őt pártoló történészeknek ne lett volna módjuk megismerni az említett ügyeket. Ha nem is minden részletet, mint a tapolcai pogromot, de sok mást igen. Sőt, szerinte nyilvánvaló, hogy ismerik is, és ennek ellenére választották őt.
Mindennek ellenére évek óta folyik az érsek-bíboros szentté avatása iránti kérelem. Idén például Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke szorgalmazta Mindszenty József boldoggá avatását a bíboros halálának évfordulóján bemutatott misén Rómában.
Veres András a mai egyházi és politikai vezetők számára Mindszenty Józsefet nevezte példaképnek, mivel “Istenért, az egyházért, a hazáért” harcolt.
Mint mondta: “Mindszenty bíboros határozott meggyőződésének számított, hogy a kommunista hatalommal való megbékélés lehetetlen, mivel annak világos célja a hit, a vallási élet és az egyház megsemmisítése volt.
Veres András szerint semmilyen kétség nem övezi a bíboros életszentségét és bátor elkötelezettségét Isten mellett.
