Botlatókövet kapott a 20-dik század elejének egyik legnagyobb novellistája

Gelléri Andor Endre a társadalmi problémák és baloldali beállítottsága ellenére a kor legtöbb irodalmi alakjától eltérően a kommunizmus által érintetlen marad, soha nem kötelezte el magát az irányzat mellett.

Gelléri Andor Endre Óbudán élt, mint ahogy kortársa, Halász Gábor irodalmár is, akiknek az emlékére most botlatókövet készített a német Gunter Demnig szobrászművész. Gelléri Andor Endre emlékkövét a kerületi Beszterce utca 25. számú ház előtt, Halász Gáborét pedig a Selmeci utca 25. szám előtt helyezte az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE).

Gelléri Andor Endre szegény munkáscsaládba született. Csak technikumot végzett és főként munkásként dolgozott, miközben neves lapok közölték az írásait.

A novellában érte el írásművészete a legmagasabb szintet, a hétköznapok költészetét fedezte fel. Hősei a társadalom perifériáján élő kisemberek, szállítómunkások, munkanélküliek, csavargók, lumpenproletárok, akikkel mindennapos kapcsolatban állt. Írótársainál élesebben látta meg a munkásélet tragédiáit; jóllehet nem volt forradalmár, társadalomkritikája forradalmian éles volt.

A társadalmi problémák és baloldali beállítottsága ellenére a kor legtöbb irodalmi alakjától eltérően a kommunizmus által érintetlen marad, soha nem kötelezte el magát az irányzat mellett.

„A szegények országába dobott a sorsom, s itt fejlődött ki bennem a szociális látás. Legyőzhetetlen vágy élt bennem, hogy a körülöttem levő világot megörökítsem. A téglagyári árokban talált agyagból szobrokat gyúrtam, mindent, amit láttam, lerajzoltam.”

1944-ben a németek elhurcolták, előbb az ausztriai mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A tábor felszabadulását még megélte, ám legyengült szervezete nem bírta a további megpróbáltatásokat, és 1945 május közepén flekktífuszban meghalt a hörschingi amerikai kórházban.

Halász Gábor

Kapcsolódó cikkek

Izraeli fiatal művészek alkotásai, békeidőben és nehezebb napokon

2024.09.11.12 óra ago
Két fiatal izraeli filmes és rövidfilmek a jeruzsálemi Bezalel Művészeti Akadémiáról a Merkaz – Héber és Izreli Kultúrális Központban.

Bródy Sándor úgy volt a legmagyarabb írók egyike, hogy közben öntudatos zsidó maradt

2024.09.06.6 nap ago
A 100 éve elhunyt író sírja az évforduló alkalmából újult meg a Kozma utcai zsidó temetőben.

Egy géniusz tragédiája és Újlipótváros történetei a Mazsike szeptemberi sétáin

2024.09.04.1 hét ago
Az egyik séta során rekonstruálására került egy teljes egészében elfeledett és egészen rendkívüli életút, egy másikon kiderül, hogy mi történt a nemzetközi gettóban, ahol Szép Ernő, Konrád György és sokan mások találtak menedékre.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »