Elsőként a Rumbachban adják elő itthon Fischer Iván korábban letiltott kantátáját
A zsidók csak az indentitásukat vállalva létezhetnek harmonikusan egy keresztény kultúrában, állítja a zeneszerző-karmester. Koncertek november 16, 19, 20-án. Kattints a részletekért!
Két hét alatt több százan jelentkeztek az új egyesületbe, amely 2022. november 16-án, 19-én és 20-án nyitókoncerteket tart Budapesten, a Rumbach zsinagógában.
Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesületet eredetileg 1909-ben alapították kultúraszerető zsidó polgárok. Ez a szervezet gondoskodott az állásukból elküldött zsidó művészek munkalehetőségéről 1939 és 1944 között.
A nyitókoncerten Fischer Iván műsorra tűzi az Egy német–jiddis kantáta (eredetileg Eine Deutsch-Jiddische Kantate ) című művét is, amelyet eddig Magyarországon nem adhattak elő.
A rejtőzködő zsidók nem tudják átélni a harmóniát
A zeneszerző-karmester 2005-ben szerezte a 12 perces zeneművet, amelyet számos országban előadtak már, de itthon nem.
Fischer Iván az indexnek elmondta, bár a családja sok generáció óta nem volt vallásos zsidó, mindig fontos volt számukra a zsidó identitás. A darab arról a kettősségről szól, hogyan kötődhet egy holokausztot túlélt zsidó a német kultúrához.
A kantáta jiddis részeiben egy anya énekel, miközben alvásba ringatja a gyerekét, egy másik versben a gyerek elbújik, végignézi anyja lelövését, majd magára ölti a halott ingét, hogy érezze kicsit még a teste melegét. Emellett halljuk a német verseket, Rilkét és Goethét, utoljára az említett sírfeliratot.
“Ki akartam magamból írni ezt a lehetetlen kettősséget, azzal a belső békével, ahogy bennem a gyász és az európai, ezen belül a német kultúra szeretete él. Át akartam adni ezt a harmóniát.”
Fischer Iván azonban tartott attól, hogy ennek a harmóniának az átadása itthon nem sikerülhet, mivel a hazai nem vallásos zsidók közül sokan rejtőzködnek, nem vállalják az identitásukat, így ezt a harmóniát sem tudnák megérteni, átélni.
De tartottam attól, hogy ez itthon nem sikerül, holott szerinte csak a zsidó identitás büszke vállalása segíthet abban, hogy elvégezzük a gyászmunkát és emellett szeressük a minket 80 évvel ezelőtt kiiratani akaró népek kultúráját.
https://www.youtube.com/watch?v=XaXCV_q-Y1Q&t=1s
És hogy miért döntött mégis a mű előadása mellett?
A zeneszerző-karmester szerint a Rumbach zsinagóga egy különleges helyszín, ahol találkozik a zsidó hagyomány és a kultúra.
“Ezt most lehetőségnek érzem, és ezért kezdeményeztem az OMIKE újraélesztését. Bátorít, hogy a Mazsihisz és más fontos szervezetek, kiváló emberek is részt vesznek ebben. Jöjjenek be ide a vallásosak mellett minél többen a már nem vallásos zsidók is, érezzék az összetartozást, az öntudatot, miközben hallgassanak világi zenét, világi irodalmat.
Talán fejlődik bennük az a belső béke, ami bennem is van, és ami lehetővé teszi nekem, hogy öntudatos zsidóként egész életemben a tulajdonképpen keresztény gyökerű művészetet szolgáljam. Abban bízom, talán a hely szelleme miatt sokan megérzik majd az én kis kantátám harmóniáját, belső békéjét.”
Még több Kibic
A szombati díjátadóval még nem ért véget a 13. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál
Vasárnap még az összes idei díjazott filmet meg lehet tekinteni a ZsiFi-n.
A nagykőrösi zsinagógában lép fel a Klezmerész
A Holokauszt 80 emlékév alkalmából megrendezett koncerten Janicsák Veca és Nógrádi Gergely főkántor lesznek az együttes vendégei.
Borgula András: A zsidó színészképzés szakmailag nehezen értelmezhető
Borgula Andrással, a napokban Budapestért díjjal elismert Gólem Színház és Zsidó Előadóművészeti Központ vezetőjével a Radnóti Színházzal közösen létrehozott új darabjuk apropóján a független színházak helyzetéről, tíz évnyi ZSKF-elnökségről, a főzés szeretetéről és az SZFE jövőre induló zsidó színházi specializációjáról beszélgettünk.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
