A zsidó lány és a ferences rendi pap-költő, akiket az egyház próbált elválasztani egymástól

A cölibátus ellen lázadozó szerzetes-költő azonban motorkerékpárt vett egy irodalmi honoráriumból , és kedvesét rendszeresen látogatta.

Denisa Fulmeková Konvália című regénye az 1917-es évek Szlovákiájában kezdődik, ekkor született meg egy malackai zsidó vendéglős, Reisz Herman és felesége Braun Mária lánya, Reisz Valéria, Denisa Fulmeková nagymamája. Valéria 19 éves volt, amikor megismerkedett a Malacka városában író-olvasótalálkozót tartó közismert ferences rendi szerzetessel és pap-költővel, Rudolf Dilonggal.

Hirtelen fellobbanó egymás iránti érzelmeik a nyilvánosság előtt sem maradtak titokban, ezért a katolikus egyház mindent megtett, hogy a szerelmeseket távol tartsa egymástól.

Dilongot ugyan egy távolabbi városba, Galgócra helyezték át, de a cölibátus ellen lázadozó szerzetes-költő egy irodalmi honoráriumból motorkerékpárt vett, és kedvesét rendszeresen látogatta. Irodalomról, művészetről folytattak beszélgetéseket, s Dilong támogatta a verseket író Valériát első kötetei kiadásában is.

Rudolf Dilong és szerelme, Reisz Valéria

A 30-as évek végén járunk ekkor, egy zsidó lánynak nem ajánlatos a saját név, sőt az álnév alatti publikálás sem, ezért a Ria Valé álnevet választották, s a kötet borítójára Dilong és Valéria fényképéből összemontázsolt arcképet tettek ki, azt a látszatot keltve, mintha Dilong álnéven publikált verseiről lenne szó. Az álnéven való publikálás egyébként sem állt távol a  szürrealista költőtől.

A vállalkozás veszélye mindkettőjük számára nyilvánvaló volt, hiszen egy éve már a klérofasiszta szlovák állam keretei között éltek, s mindemelett Dilong a klérus tagjaként lelkes Hlinka- és Tiso-támogató volt. Annak a szintén pap Josef Tiso államelnöknek, akinél Dilong elérte, hogy Valériát és családját ne deportálják. 1942-ben megszületett közös gyermekük, Dagmar, a regényt író Denisa Fulmeková anyja, aki bizonyítéka annak, hogy idézem a könyv egyik recenzensének Cs. Liszka Györgyinek a mondatát:

„A szerelem viszont nem ismer határokat, politikaiakat sem, ideológiaiakat sem, Reisz Vali, a zsidó lány a Hlinka-gárdát éltető költő, nem mellesleg ferences szerzetes gyermekének adott életet a holokauszt ideje alatt.”

Nem mesélem tovább a cselekményt. Az eddig elhangzottakból is érzékelhető már, hogy egy rendkívül bonyolult családtörténetet kellett Denisa Fulmekovának kiraknia a publikálatlan levelezés, a családtagokkal és a korabeli szemtanúkkal folytatott interjúk, újságcikkek és egyéb irodalmi-történelmi források, valamint a családi fényképarchívum mozaikjaiból.

Ezt a nyersanyagot a szerző személyes narrációja fűzi egybe, amely nagy empátiával szeretne belelátni a szereplők lelkivilágába is:

„ (…) az anyaság sok esetben kibillentett, és bárhogy is igyekeztem, a kedélyállapotom ingadozott, sokszor úrrá lett rajtam a depresszió, a szorongás, a sírás. (…) Amikor a karomban tartottam a gyermekemet, hányszor, de hányszor jutott eszembe, hogy Vali vajon hogyan volt képes megbirkózni az anyaság feladatával teljesen magára maradva? Hiszen nem csupán az anyaság tényével viaskodott, hanem magával a túléléssel, az élettel. Mi van, ha a háborúk hősei nem is a katonák, hanem az anyák?”

A történet olvasható életrajzi regényként, kordokumentumként, de családi regényként

A nagyszülők évtizedekig őrzött, megsárgult szerelmeslevelei minden unoka kíváncsiságát felébresztik. Különösen igaz ez akkor, ha az unoka történetesen egy többkötetes írónő, jelen esetben Denisa Fulmeková, aki a nagyszülei tiltott szerelmének – a szlovák irodalmi körökben töredékesen ismert– történetét vetette papírra.

„Hónapok óta azon töröm a fejem, hogyan lehet ezt a történetet a lehető leghitelesebben elmesélni ( az ő) (a nagymamám) prizmáján keresztül. Tudom, hogy fiatalkori titkát úgy őrizte, mint egy igazi kincset, de talán olykor átkozta is a rá nehezedő súlya miatt. Most már tudom, hogy nem kerülhetem el a pontatlanságat, de bármennyire is félresikerülne, nem fogom magamnak felróni, mert tudom, hogy legalább megpróbáltam.”

Fulmeková elbeszélőként tematizálja személyes érintettségét nagyszülei kapcsolatában, azt is megkérdőjelezi, hogy egyáltalán elmesélhető-e egy ilyen történet egy családilag is érdekelt szerző szemszögéből. Vállalja, hogy nem mindig sikerült megértenie Rudolf Dilong döntéseinek motivációját, s helyenként beismeri elfogultságát a történetben szereplő nagymama nézőpontjával, s talán magával a szerelmi történettel szemben is, mégis képes arra, hogy lerántsa a leplet a kor és a szerelmi történet szereplőinek ambivalenciáiról. Fulmeková Konváliája ezáltal nemcsak egy családtörténet rekonstruálása, de korrajz és múltfeldolgozás is egyben, amelyre sajnos a 2000-es évek Szlovákiájában is még mindig nagy szükség van.

Denisa Fulmeková

Denisa Fulmeková (1967) szlovák író. Mina Murray néven debütált 2001-ben egy elbeszéléskötettel, megjelent verseskönyve is, majd Macsovszky Péterrel közösen megírták a nagy visszhangot kiváltó Pletykaregényt. Neve különböző nemzetközi antológiákban szerepel. Magyar nyelven eddig A remény vonalai és a Mérgek című regényei jelentek meg. Konvália című dokumentumregénye 2016-ban látott napvilágot, és a következő az évben bekerült az Anasoft Litera-díj döntősei közé. Magyarul 2021-ben jelent meg a Hrbácsek-Noszek Magdaléna fordításában a Phoenix Polgári Társulásnál.

A szöveget Szarka Szilvia, a BTK Irodalomtudományi Intézete Közép- és kelet-európai osztályának munkatársa készítette.

Még több Kibic

A Lefkovicsék gyászolnak is díjat kapott a 44. Magyar Filmszemlén

2025.02.10.1 nap ago
13 év után a Corvin mozi adott otthont az eseménynek.

Mától a hazai mozikban a zsidó kisfiút rejtegető magyar varrónő története

2025.02.06.6 nap ago
A Borbély Alexandra főszereplésével készült Emma és a halálfejes lepke című film a szlovák történelem több traumatikus epizódját is feltárja, amelyeket a társadalom még mindig nem dolgozott fel megnyugtatóan.

Jubileumi vetítéssel ünnepelték A napfény íze című film bemutatásának 25. évfordulóját

2025.02.05.7 nap ago
A Torontóban rendezett vetítés teljes bevételét a Torontói Holokauszt Múzeum és a Stand With Us szervezet tevékenységének támogatására ajánlották fel.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »