Csak villanyfényben tud aludni, mert a mai napig álmodik a gyermekkori traumákról a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész. Szerinte beszélni kell a háborús traumákról, főleg, amikor a szomszédban háború zajlik.
A színésznőnek nem volt jó gyerekkora, a mai napig emlékszik minden egyes részletre.
Galambos Erzsi , érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja a pesti Broadway-n nőtt fel, mert szülei ott dolgoztak. Az Arizona mulatóban volt portás az édesapja, az Operettben dolgozott az édesanyja. Apukája nem engedte, hogy gyerekként fellépjen éjszaka és pénzt keressen, pedig rettenetes nyomorban éltek.
A második világháborút kislányként élte át, a mai napig csak villanyfényben tud aludni és rendszeresen vannak rémálmai is.
„Katasztrofális gyerekkorom volt. Csillagos házban nőttem fel, én római katolikus vagyok, de volt egy olyan törvény, hogy ahol 80 százalékban zsidók laknak, azt csillagos háznak kell hívni. Gyerekként nem értettem, hogy miért nem beszélhetek a zsidó barátnőimmel. A mai napig gyűlölöm a kirekesztést” – mondta a színésznő Rónai Egonnak az ATV Húzós podcastjában.
A kislány Galambos Erzsinek felöltözve kellett aludnia a háború alatt, állandóan menekülésre készen voltak.
“Most, ahogy nézem a háborút a fotelből, minden előjön, hiszen ezt a borzalmat már átéltem: hogy a melletted lévő ház eltűnik, hogy meghalnak szeretteid. Sárgaborsó és krumpli volt az egyedüli étel, előbbit azóta sem tudom megenni” – magyarázta a színésznő.
A gyermekkori traumákról a mai napig álmodik.
“Süllyedek, menekülök, a kivégzőosztag előtt állok, utána felébredek és percekig mondom magamnak, hogy ez csak egy álom volt” – teszi hozzá.
Szerinte beszélni kell a háborús traumákról, mert a szomszédban éppen egy pokoli háború zajlik.
