Krausz Gábor apai nagyapja rabbi volt. A sztárséf 12 éves volt, mikor a nagypapa elhunyt, két évvel korábban pedig az édesanyját veszítette el. Elmondása szerint ezek az élmények megtörték a hitét.
“Gyerekkoromban zsidó iskolába is jártam. Annyira nem szerettem, mert kicsit katonás volt. Minden reggel kőkeményen egy óra imádkozás, szabályok, amiket be kellett tartani, bár azért a zsidó ünnepek miatti plusz szünnapokat szerettem”, írja Bors.hu a Palikék világba by Manna című műsor nyomán, ahol a sztárséf nyilatkozott a magánéletéről.
Krausz Gábor apai nagyapja rabbi volt. A sztárséf 12 éves volt, mikor a nagypapa elhunyt, két évvel korábban pedig az édesanyját veszítette el. Elmondása szerint ezek az élmények megtörték a hitét.
Édesanyja sokat volt beteg. Mindig volt kutyájuk, de mikor édesanyja kórházba került, az apja túladott az eben, mert munka mellett nem tudott gondoskodni róla is. Mikor az édesanyja hazajött, szerzett új kutyát, aki megint elkerült a háztól, mikor édesanyja állapota romlott.
“Volt abban az időben 8-9 kutyám… Mert annyiszor volt kórházban édesanyám. Aztán egyszer csak nem jött haza édesanyám, és utána már nem volt kutyám… Ez tízévesen borzasztó nehéz” – mesélte, majd hozzátette: segíti a feldolgozást, hogy saját családja van.
A veszteségélmény rányomta a bélyegét az egész életére, retteg, hogy elveszítheti gyermeke édesanyját, Tóth Gabit – vagy attól, hogy ő hagyja ott idő előtt a családját.
Ennek ellenére nagyon büszke rá, hogy az édesapja milyen jól helyt állt egyedülálló szülőként. Krausz Gábor azt is elárulta a műsorban, hogy az apja szűcs volt.
“Mikor gyerek voltam, a leeső bőrökből csinált nekünk nagyon csúnya kabátokat, emlékszem, mi jártunk a legcsúnyább kabátokban” – mesélte nevetve, utalva 2,5 évvel fiatalabb húgára is.
