Ernaux a kortárs francia regény egyik meghatározó alakja, művészi kvalitásai ugyan megkérdőjelezhetetlenek, de az Izraellel kapcsolatos nézetei annál kevésbé.
A francia Annie Ernaux nyerte az idei irodalmi Nobel-díjat – jelentették be Stockholmban csütörtök délután. A bátorságért és sebészi pontosságért, amivel feltárta a személyes emlékezet gyökereit, elidegenedéseit és kollektív korlátait – áll az indoklásban, hozzátéve, hogy kompomisszummentesen és mélyen mutat be olyan témákat, mint a társadalmi osztály, a szégyen, a féltékenység, az önismerethiány.
Ernaux a kortárs francia regény egyik meghatározó alakja, a 82 éves írőnő elsősorban önéletrajzairól ismert, eddig 23 regényt adott ki. Magyar nyelven többek közt az Árulás, az Egy asszony, az Évek és a Lánytörténet jelent meg. A Litera tavaly októberben közölt róla portrét, mint az irodalmi Nobel egyik esélyesét, azt írták,
„az írónő könyvei olyan hatással vannak a mai francia nőkre, amilyen hatással de Beauvoir művei voltak az előző generáció számára.”
Annie Erneaux
Izraelt gyarmatosító hatalomnak tartja
Művészi kvalitásai ugyan megkérdőjelezhetetlenek, de az Izraellel kapcsolatos nézetei annál kevésbé. Erneaux a palesztin ügy és az Izrael ellenes BDS mozgalom erős támogatója, Izrael régi kritikusa, aki számos levelet írt alá, amelyben elítéli a zsidó államot. Megszállónak, apartheidnek tartja Izraelt.
Ernaux tavaly aláírt egy levelet, amely a „Levél az apartheid ellen: a palesztinok dekolonizációs harcának támogatására” címet kapta. Az aláírók szerint „téves és félrevezető” Izrael gázai támadását két egyenlő fél háborújaként bemutatni: „Izrael a gyarmatosító hatalom. Palesztina gyarmatosított. Ez nem konfliktus, inkább apartheid”.
A francia írónő 2019-ben aláírt egy levelet, amelyben felszólított egy francia állami műsorszolgáltató hálózatot, hogy ne sugározza az Eurovíziós Dalfesztivált, amelyet abban az évben Izraelben rendeztek meg. Egy évvel korábban pedig az ellen tiltakozott, hogy a francia és az izraeli kormány kulturális rendezvénysorozatot szervezzel Izrael megalapításának 70. évfordulója alkalmából. Mindkét levél azzal vádolta Izraelt, hogy kulturális eseményeket használt fel a palesztinok elleni bűncselekményeinek fehérítésére.
Az október 7-i terrortámadás miatt érzett döbbenet és fájdalom versekben kifejezve, amelyek révén a szépirodalmon keresztül is megismerhetővé válik Izrael történetének ez az összetett és embert próbáló időszaka.
