
Eltűnhet Izrael partjainak egy része a tengerszint emelkedése miatt
A klímaváltozás következményeként megemelkedő vízszint fontos infrastruktúrákat, ipari és katonai létesítményeket is veszélybe sodorhat.
A legújabb kutatások szerint a tengerszint Izrael partjainál 2050-re akár egy méterrel, 2100-ra 2-2,5, 2150-re pedig öt méterrel is emelkedhet. Ezek a számok Noga Kronfeld-Schor professzor, a környezetvédelmi minisztérium vezető tudósa szerint jóval magasabb tengerszint-emelkedést vetítenek előre, mint ahogy azt az eddig ismert adatok alapján sejteni lehetett.
A vízszint emelkedése a sarkkörök és Grönland jégtakarói olvadásának sebességétől függ. A jégolvadás pedig a globális felmelegedés, illetve az azt befolyásoló üvegházhatású gázkibocsátás mértékétől. Izrael partjainál a tengerszint az elmúlt 30 évben néhány millimétert folyamatosan emelkedik, az utóbbi időszakban begyűjtött adatok azonban komoly aggodalmat keltettek a szakemberek körében.
A Haaretz cikke szerint amennyiben megvalósul a fentebb leírt mértékű vízszintemelkedés Izrael elveszítheti tengerpartjainak egy részét. A probléma azonban sokkal súlyosabb lehet annál, hogy kevesebb hely lesz a fürdőzésre. A tengerszint ilyen arányú emelkedése Izrael olyan létfontosságú infrastruktúráit is veszélybe sodorhatja, mint a sótalanító üzemek, erőművel, csatornahálózatok, kikötők, valamint a tengerparti katonai létesítmények.
A tengerszint-emelkedés környezeti károkat is okozhat, parti sziklafalak omolhatnak be, de a patakok mentén a tengervíz akár több száz méterre is benyomulhat a szárazföld belseje felé, nagyobb területeket elárasztva. Ez a talaj szikesedését és a partok közelében lévő mezőgazdasági területek károsodását is okozhatja.
Az utóbbi időszakban több olyan térképes szimuláció is készült, amelyek azt próbálják bemutatni, milyen mértékű tengerszint-emelkedésnél, hogyan alakul át Izrael tengerpartja, és mely térségek kerülhetnek majd víz alá néhány évtized múlva. Az egyiken, az Izraeli Térképészeti Központ által készített szimuláción kékkel a jelenlegi part vonalát, pirossal pedig egy méteres vízszintemelkedéssel számolva a 2050-re várható part vonalát jelölték be. Az amerikai Climate Central szimulációjában pedig különböző tengerszint-emelkedések beállításával a térképen pirossal jelölik a víz alá kerülő területeket.
Dov Zviely professzor, a Ruppin Akadémiai Központ tengertudományi tanszékének dékánja szerint a tengerszint-emelkedés következményei súlyosabbak lehetnek, mint amelyeket a szimulációk mutatnak.
„Az általunk ismert és megszokott strandok nagyrészt elmosódnak és eltűnnek, a tenger pedig eléri a sziklák lábát. Aki Tel-Avivban a sétányon tartózkodik, az egyenesen le tud majd menni a lépcsőn a tengerhez. Ezenkívül a patakok torkolatát és környékét, például a Haifai-öböl környékét és Tel-Aviv északi részét, a Jarkon térségében elönti majd a víz”
– mondta a szakember a Haaretz-nek. Pam Pearson, az International Cryosphere Climate Initiative igazgatója szintén borúlátóan nyilatkozott az izraeli lapnak.
„Látjuk, hogy a tengerszint emelkedésének üteme gyorsul, és a rendelkezésünkre álló adatok szerint Izraelről körülbelül két méteres tengerszint-emelkedésre kell felkészülnünk 2100-ra. A nagy jégtáblák lassan reagálnak, de ha egyszer elmozdulnak, nagyon nehéz megállítani őket”
– figyelmeztetett Pearson.
Izraelnek egyelőre nincs olyan, kellő költségvetéssel és hatáskörrel rendelkező kormányzati szerve, amely a tengerszint emelkedésével és annak hatásaival foglalkozna. Noga Kronfeld-Schor és munkatársai a környezetvédelmi minisztériumban azon vannak, hogy ez megváltozzon a jövőben. Ennek érdekében a vezető tudós nemsokára a kormány elé viszi a legújabb kutatási eredményeket a témában.
A Haaretz-nek nyilatkoztak önkormányzatok, kormányzati szervek, kikötők, erőművek és az izraeli hadsereg képviselői is, akik zömében azt közölték, hogy tudatában vannak a helyzettel, próbálnak felkészülni és vizsgálják a lehetséges megoldásokat a tengerszint várható emelkedése kapcsán.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
