A holokauszt-túlélő író, újságíró ros hasana napján, 84 éves korában hunyt el.
„Elment Benedek István Gábor író, holokauszt-túlélő, alapítványunk nagyon kedves barátja és segítője a kezdetektől. Nyugodj békében BIG bácsi, emlékedet megőrizzük!”
– búcsúzik Benedek István Gábortól az Élet Menete Alapítvány a Facebook-oldalán.
Benedek István Gábor (BIG) Gyulán született 1937-ben, de Tótkomlóson élt családjával. 1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. Kecskeméten érettségizett, majd 1957-től Budapesten a Rabbi-szemináriumban tanult.
A Szépírók Társasága honalapján olvasható rövid életrajz szerint Benedek István Gábort vonzalma annak köszönhetően sodródott az írás felé, hogy a család rokonságához tartozott Bródy Sándor író. Másik híres rokonuk Zukor Adolf, amerikai filmkirály, a Paramount filmstúdió megalapítója.
BIG újságírói pályafutása alatt végigjárta a szakma szokásos lépcsőit. A Magyar Hírlapnak 1968-tól, megalapításától kezdve, közel egy évtizeden át volt munkatársa, később főmunkatársa. Ezt követően az Ország-Világ című hetilap rovatvezetőjeként dolgozott, éveken át. 1983-89 között a Népszabadság gazdasági rovatának munkatársa, majd belpolitikai rovatának helyettes vezetője.
Minden műfajt kipróbált: írt riportokat, tárcákat, vezércikkeket, elemző írásokat. Több ízben kapott nívódíjat a kollégák szavazatai alapján. A MÚOSZ Rózsa Ferenc-díjjal, valamint Aranytoll díj kitüntetéssel ismerte el újságírói munkásságát.
1989-90-ben a Magyarország című hetilap főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. A rendszerváltás küszöbén érdekes szakmai lehetőséget kínáltak fel részére: 1990-ben alapító főszerkesztője lehetett a Tőzsde Kurír, majd a Bank és Tőzsde című gazdasági-pénzügyi hetilapoknak. Ez a két folyóirat az újjá szerveződő magyar pénzügyi élet friss, jelentős orgánuma volt. 1997-ben nyugdíjba vonult, azonban a következő évtől alapító főszerkesztője lett a Remény című, a magyar zsidó társadalmi, szellemi életet bemutató folyóiratnak.
Benedek István Gábor 1979-88 között tanított az újságíró iskola gazdaságpolitikai szakán. Gyakran szerepelt a Magyar Rádióban. Mester Ákossal alapító szerkesztője volt a Hírháttér című tv-műsornak, és rendszeres vendége a Duna TV egyik-másik, valamint az ATV Könyvjelző című műsorának. Mintegy 40 televíziós dokumentumfilmet írt. Egy játékfilmjét (Holnapra a világ címmel, Fazekas Lajos rendezésében) a televízióban és a mozikban is bemutatták.
Közben novellákat, regényeket, rádióhangjátékokat is írt, valamint elkészítette egy kínai opera műfordítását, amelyet többször sugároztak a rádióban. Első, Bródy Sándor rokonáról írt novellája 1986-ban jelent meg az Új Tükörben, azonnal nagy feltűnést keltve. 1987-ben a Boldog vesztegzár című regénye látott napvilágot.
Írói pályáját az 1994-ben megjelent, átütő sikert hozó A komlósi Tóra című novelláskötete indította el igazán. Négy magyar kiadás mellett szlovák nyelvű kiadása is megjelent. 2018-ban spanyol nyelvű novellás kötete jelent meg La Torá de Komlós címmel.
| Fontosabb művei: Boldog vesztegzár (riportregény), 1987 A komlósi Tóra (novelláskötet), 1994 Brooklyn (novelláskötet), 1996) Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte (filmregény), 1992 Öt lövés a történelemre (tárca-kötet), 2001 A lovag napjai. Talált és kitalált történetek Bródy Sándorról, 2004 A Harmadik háború (Berta Pállal), 2005 Dávid, 2005 Varázs (regény), 2007 Énekek éneke, 2009, 2010, 2012 Artúr (regény), 2010 Bergeni keringő (novellák), 2011 Miskolc, Zsidó utca’46 (regény), 2012 Ki vigyáz az emberre? (novelláskötet), 2014 Aranyhomok (regény), 2014 Zsidó krémes (regény), 2016 La Torá de Komlós, 2018 |
Novelláinak többségét Németországban, Izraelben, az Egyesült Államokban, Kanadában, egyes novellákat Ausztriában, Svájcban, Szerbiában is publikálták. Címadó novellájának megfilmesítését Jancsó Miklós kötötte le. A Messiás című novellát a nemrég elhunyt René Gainville francia filmrendező és producer kívánta filmre vinni, a Szerecsen Pisti címűt pedig Siklósi Szilveszter rendező szeretné megfilmesíteni.
Nagy sikere volt, és két kiadást, valamint több utánnyomást is megért az Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte című regénye, amely Újszászy István tábornok, Horthy kémfőnöke és Karády Katalin szerelmi történetét dolgozza fel. Karády Katalin az ő ajánlására kapta meg posztumusz életmentő tevékenységéért a Jad Vasem kitűntetést Izrael Államtól a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepség keretében.
Szülővárosának, Tótkomlósnak 2005-től díszpolgára, Bécs–Gerasdorf város vezetése pedig 2017-ben avatta díszpolgárává. Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között Munka Érdemrendet (1987), Rózsa Ferenc-díjat (1988), Aranytoll elismerést (2010), Löw Immánuel Emlékplakettet (2011), A Magyar Zsidó Kultúráért Életmű-díjat (2018) és Ember Mária-díjat (2021) kapott. A köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta neki 2017-ben.
