A legnagyobb józsefvárosi zsidó gyülekezet kinőtte korábbi imaházát, és kellőképp erősnek érezték magukat, hogy nagyobb léptékben gondolkodjanak.
Józsefváros legnagyobb zsidó közössége, az Emberbarát Egyesület nevű gyülekezet az 1920-as évekre kinőtte Szilágyi utcában lévő imaházát. Ezért úgy határoztak, hogy megvásárolják a Nagyfuvaros utca 4. szám alatti bérházat, amelyben zsinagógát fognak létrehozni.
A tervezésre a kor jeles építészét, Freund Dezsőt kérték fel, aki a gangos ház udvarát beépítette, majd itt alakították ki a 800 fő befogadására alkalmas nagytemplomot. A zsinagóga belső tere és berendezése szintén Freund tervei alapján art deco stílusban készült el. Eredetileg az udvar fölé húzott üvegtető biztosította a templom természetes megvilágítását, amit később a folyamatos sérülések miatt inkább befedtek.
A zsinagógát 1922. szeptember 17-én avatták fel. A Szilágyi utcából díszmenet vitte át a tórákat és az egyéb kegytárgyakat a Nagyfuvaros utcába, ahol az avatóbeszédek előtt a Himnuszt énekelték el, olvasható a Magyar Narancs cikkében. A BZSH oldalán található másik írás szerint a zsinagógát dr. Adler Illés statusquo főrabbi, valamint Rosenberg Ármin és dr. Scheiber Lajos helyi rabbik szentelték fel.
Virtuális látogatás a Nagy Fuvaros utcai zsinagógában
A járványhelyzet miatt sajnos elmarad a Budapest100 keretében tervezett látogatás a Nagy Fuvaros utcai zsinagógába, amit a Józsefvárosi Önkormányzat is támogatott. Most virtuális túra keretében megismerkedhettek a zsinagóga történetével!
„Nem tudtam szemmel befogni, annyira nagy volt az a terem, végig oszlopokkal, szegletekkel, lámpákkal, karzatokkal és telizsúfolva zsidókkal. Később többször feltártam a rejtelmes világot, de mindig csak apránként haladva, hol a szószéket, hol a terem mélyét, hol a bejárattól balra eső részt, anélkül, hogy sikerült volna valaha is gondolatban feltérképezni”
– emlékezett vissza Pressburger György író, aki gyermekként járt először Nagyfuvaros utcai zsinagógában.
A holokauszt idején a Nagyfuvaros utca 4. csillagos házként a Vöröskereszt oltalma alá került gyerekmenhelyként. A nyilas hatalomátvétel után a menhelyen dolgozókat elvitték, az ott lévő gyerekek pedig hetekig magukra voltak hagyatva, mindenféle ellátás nélkül az ostrom végéig.
Az 1950-es évek elején az épületben lévő lakásokat államosították, de a zsinagóga működését mindez nem befolyásolta. A Nagyfuvaros utcában a felavatást követően napi rendszerességgel tart reggeli, esti imát a közösség.
