Keresztesek által lemészárolt zsidó gyerekek maradványai kerülhettek elő egy angliai kútból
A 12. század egyik keresztes hadjáratába induló lovagok egy antiszemita pogromot is beiktattak, mielőtt a szaracénokra rontottak volna.
Egy 2004-es ásatás során bukkantak rá 17 ember, közülük 11 gyermek maradványaira egy északkelet-angliai, középkori kútban. A maradványok elemzéséből kiderült, az áldozatok 5–10 év közötti zsidó származású gyerekek voltak, akiket valószínűleg antiszemita indíttatásból gyilkoltak meg helyi kereszteslovagok 1190 körül, írja az MTI.
Az északkelet-angliai Norwich területén végzett ásatások során feltárt maradványok közül hat ember DNS-ét vizsgálták meg a londoni természettudományi múzeum, valamint brit és német egyetemek kutatói, akik erőteljes egyezéseket találtak a modernkori askenázi zsidók DNS-ével.
A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a leletek egybevágnak egy történetileg is feljegyzett antiszemita pogrommal, amelyet helyi kereszteslovagok és segítőik vittek véghez 1190. február 6-án, Norwichban.
Kifejezetten antiszemita jellegű zavargásról számol be a korszak egyik krónikása, Ralph de Diceto is Imagines Historiarum II. című művében. Azt írja:
„A Jeruzsálembe igyekvők közül sokan elhatározták, hogy először a zsidókra törnek, mielőtt a szaracénokra rontanának”.
A krónikából kiderül: 1190. február 6-án a városban minden zsidót lemészároltak, akit csak otthonában találtak, csak néhány túlélő volt, aki a helyi kastélyba menekült.
Egy másik lehetőség, hogy az érintettek valamelyik másik, késő 12. századi pogrom idején haltak meg. A 24.hu cikke szerint ugyanis Norwich fontos helyszínnek számít az antiszemitizmus történetében: 1144-ben egy keresztény fiút öltek meg a városban, és ezért a helyi zsidó közösséget tették felelőssé.
Ez a vérvádak első jól dokumentált esete, a később gyakorivá váló vád lényege, hogy bizonyíték nélkül rágalmazzák meg a zsidókat azzal, hogy keresztény gyermekeket ölnek meg rituális céllal.
A kútban talált maradványok elemzéséből kiderült, hogy a vizsgált, 5–10 éves áldozatok rokonok voltak, DNS-ük pedig olyan genetikai betegségek nyomait tartalmazta, amelyek ma leginkább a zsidóság egyik legősibb ága, az askenázi zsidók népességében fedezhetők fel.
A maradványok egyedi elhelyezése is arra utalt, hogy az áldozatok tömeges, betegség miatti elhalálozás vagy mészárlás áldozatai lehetnek, ugyanis szokatlan pozícióban, fejjel lefelé voltak a kútba dobálva. A lelet azt tanúsítja, hogy az ismert genetikai betegségek az eddig becsült 600 évnél hosszabb ideje lehetnek jelen az askenázi populációban. Korábban az ősi zsidó sírok maradványainak DNS-ét nem lehetett megvizsgálni a sírok megbolygatását tiltó vallási előírások miatt.
A 17 áldozat maradványát 2013-ban a helyi zsidó közösség eltemette.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
