A lengyelországi Łódźban lévő zsinagóga egy ingatlanügynök tulajdonában van, aki inkább egy lakótömböt emelne a helyére.

A Reicher zsinagóga egyike azon kevés zsidó imaházaknak, amelyek túlélték a holokausztot, és 120 éve szolgálnak istentisztelet helyeként. A zsinagógát a 19. század végén a Reicher család alapítványa építette. Az épületet 1902-ben adták át, és a kezdeti években valószínűleg pénzváltóként használták, amíg zsinagógává nem szentelték. A II. világháborút csak azért sikerült túlélnie, mert eladták az épületet egy német üzletembereknek, akik sóraktárnak használták.

A Reicher zsinagóga Łódźban (Fotó: Wikimedia Commons)

A háború után az ingatlan visszakerült zsidó kézbe, és ismét a zsidók imahelye lett. Később a Reicher család leszármazottai eladták, azzal a feltétellel, hogy változatlanul megmarad és a łódźi zsidókat szolgálja.

Ma a zsinagóga egy helyi ingatlanügynök tulajdonában van. A łódźi zsidó közösség szerint egyik nap minden bejelentés nélkül kicserélték az épület zárjait, és a tulajdonos bejelentette, hogy a közösség tagjai többé nem léphetnek be az épületbe. Mindezt a zsinagóga korával kapcsolatos biztonsági aggályokra hivatkozva.

A zsidó közösség felajánlotta, hogy felújítja az épületet, de a tulajdonos nem volt ebben érdekelt. A közösség meg van győződve arról, hogy a tulajdonos szándéka az épület lebontása és egy lakótömb építése a helyén.

David Gurfinkel, egy fiatal zsidó, aki Łódźban él és a zsidó kultúrát népszerűsítő Hakoach Łódź szervezetet vezeti, a Ynet-nek elmondta, hogy a zsinagógában korábban naponta 20-30 hívő fordult meg. Elmondása szerint ezek a számok az Izraelből érkező turisták számától és az ünnepi szezontól függően ingadoznak. Az utóbbi időben, osztotta meg Gurfinkel, a helyi közösség az ukrán zsidó menekültek érkezésével megnőtt.

„Sajnos a törvény nem véd meg minket. Azért harcolunk, hogy engedélyt kapjunk arra, hogy ott imádkozhassunk. Szégyen lesz, ha nem engedik, hogy visszatérjünk oda imádkozni”

– nyilatkozta Gurfinkel az izraeli lapnak.

A Reicher zsinagóga belülről (Fotó: Wikimedia Commons)

Gurfinkel szerint a helyi közösség körülbelül 100 tagot számlál, de ez a szám nem tartalmazza a több tucat zsidó turistát és a nem állandó lakosokat. Emlékeztetett arra is, hogy a II. világháború előtt több mint 200 ezer zsidó élt Łódźban, vagyis körülbelül minden harmadik lakos zsidó volt.

Meir Bolka, a J-nerations nevű szervezet elnöke is megszólalt az ügyben:

„Ma reggel beszéltem David Gurfinkellel, és felajánlottam neki a segítségemet a jogi ügyekben, valamint megvizsgáltam a pénzügyi lehetőségeket is, hogy megoldást találjunk, és a zsinagóga nyitva maradhasson. Semmiképpen se engedjük meg a lebontását. Újra és újra találkozunk a Lengyelországban maradt kevés zsidó lakossággal szembeni ellenséges esetekkel, és nem kell belemenni a rasszizmus definícióiba, mert az nyilvánvaló.”