Nem lesz helyük a nőknek a Tóránál a neológ zsinagógákban

Míg Magyarországon lassan harminc éve egyhelyben toporog a nők egyenjogúsítása a zsidó vallási életben, addig nyugaton már teljesen bevett a neológiával rokon konzervatív közösségekben az egyenlőség. PODCAST.

A halachába a nagy közösség Magyarországon nem szólhat bele, csak a rabbik, mondja Radnóti Zoltán főrabbi, aki egyelőre nem lát arra igényt a rabbik részéről, hogy a bevett gyakorlaton változtassanak.  Ezért egyelőre nem lesz helyük a nőknek se a neológ minjenekben, se a Tóraolvasásnál. Erre csak a reform közösségekben lesz továbbra is lehetőség.

Más a gyakorlat a nyugati zsidóság körében, ahol a közösség tartja el a zsinagógáit és a rabbikat, és ez meg is látszik a működésükön, hiszen ott sokkal rugalmasabban reagál a zsidóság a társadalmi változásokra. Míg Magyarországon lassan harminc éve egy helyben toporog a nők egyenjogúsítása a vallási életben, addig nyugaton már teljesen bevett a neológiával rokon konzervatív közösségekben az egyenlőség.

Ugyanakkor a felelősebb vallási vezetők itthon is érzik, muszáj új eszközökhöz nyúlniuk ahhoz, hogy a zsidó közösséget be tudjuk vonzani a zsinagógákba. Ezt a célt szolgálta volna annak a két neológ rabbi – Radvánszki Péter és Fináli Gábor – törekvése, akik szerették volna, ha nők is olvashatnának Tórát egyes neológ zsinagógákban két reform közösséggel és azok vallási vezetőivel – Kelemen Katalin és Vári György – karöltve. A terv azonban erős ellenállásba ütközött a BZSH rabbikaránál, akik még az állásuk elveszítésével is megfenyegették a két renitens rabbit.

Ez azonban csupán egy út a közösség aktivizálására, más módot választ ebben például Radnóti Zoltán és Megyeri Jonatán. A zsinagógákból hiányzó zsidókról, a nők megítélésről, helyéről, a zsinagógai közösségek bővítésének útjairól beszélgettünk Fináli Gáborral, Radnóti Zoltánnal és Megyeri Jonatánnal.

A beszélgetés a MAZSÖK támogatásából valósult meg.