150 éve született Glücklich Vilma, az első nő, aki egyetemre járt Magyarországon. Máig nem kapott szobrot, nem szerepel a történelemtankönyvekben, és utca sem viseli a nevét. 2020-ban lépcsőt neveztek el róla a Vízivárosban.Glücklich Vilma zsidó családba született 1872. augusztus 9-én, tanítónőként végzett, majd 1893-ban Fiuméba küldték dolgozni. Négy idegen nyelven beszélt folyékonyan (olasz, német, francia, angol).
Amikor 1895-ben megnyíltak a nők előtt is az egyetemek egyes karai, Glücklich Vilma első nőként iratkozott be a budapesti egyetemre, matematika és fizika szakra. Nem volt könnyű dolga, de ő felülkerekedett a nehézségeken, írja a róla szóló cikkben a 24.hu.
„Mindig mulatva mesélte, milyen furcsán bámultak rá férfikollégái, ha egymaga nő, beült a padba és a tréfálkozást, gúnyolódást fölényes magatartásával el tudta némítani. Csakhamar megszokták a halkszavú, mosolygós fiatal lányt, ki erélyesen, határozottan tudott felelni a legnehezebb és legbonyolultabb kérdésekre és szívesen tekintették aztán komoly társnak” – írta róla későbbi kollégája, Vámbéry Melanie.
1889-tól 1921-ig folyamatosan polgári iskolai tanárként dolgozott Budapesten – egyik, később híressé vált tanítványa Várnai Zseni volt. A gimnáziumi tanári kinevezést 1914-ben nem fogadta el, mert úgy gondolta, hogy reformpedagógiai törekvéseit polgári iskolai szinten jobban tudja érvényesíteni a lányok érdekében. 1917-ben igazgató lett.
1902 májusában Glücklichet a Nőtisztviselők Országos Egyesülete (NOE) elnökségi tagjává választották. 1904-ben a szintén zsidó származású Schwimmer Rózsával közösen megalapították az abból kivált Feministák Egyesületét, aminek vagyoni helyzettől, pártállástól, világnézettől és nemtől függetlenül bárki tagja lehetett, aki támogatta a nemek társadalmi egyenlőségét. A megalakuláskor 200 nő és 50 férfi volt jelen, a taglétszám hamarosan megsokszorozódott, és országszerte vidéki fiókok alakultak.
