Izrael iránti szeretete ellenére Bidennek még mindig más prioritásai vannak – elemzés
Joe Biden amerikai elnök látogatása nagyon-nagyon barátságosnak mondható. Szerdán Izraelbe érkezésekor Biden megjegyezte Isaac Herzog elnöknek, hogy otthon érzi magát, és végig hangsúlyozta, hogy erős szálak fűzik őt és Amerikát Izraelhez.
Lapid is folytatta a dicséretet, és Bident Izrael valaha volt egyik legjobb barátjának nevezte. Azonban a kedves szavakon túl a lényegi kérdésekben sok mindent másképp láttak, írja Lahav Harkov a jpost.com hasábjain megjelent elemzésében.
Irán
Lapid „globális koalícióra szólított fel az iráni nukleáris program leállítása érdekében”, Herzog pedig azt mondta: „Irán és meghatalmazottjai [fenyegetik] Izraelt és szomszédait, és veszélyeztetik térségünket”.
Biden viszont a katonai beavatkozást csak végső megoldásként emlegette.
Aláírtak egy stratégiai partnerséget az USA és Izrael között, amelyben mindkét ország ellenzi Irán nukleáris programját és regionális agresszióját, és kijelenti, hogy „a nemzeti hatalom minden elemét felhasználják” – beleértve a katonai erőt is – annak biztosítására, hogy Irán nem szerez atomfegyvert.
Úgy tűnt azonban, hogy Biden nem akart szót ejteni a katonai lehetőségről, noha Lapid könyörgött neki, hogy tegye meg.
„Az egyetlen dolog, ami megállíthatja Iránt, ha a szabad világ erőszakot alkalmaz, amennyiben tovább fejlesztik nukleáris programjukat,” – mondta Lapid. „Csak a hiteles katonai fenyegetés segíthet, az iráni rezsimnek tudnia kell, hogy ha továbbra is becsapják a világot, súlyos árat kell fizetniük.”
Lapid a színfalak mögött arra is felszólította Bident, hogy tűzze ki a 2015-ös iráni megállapodáshoz való visszatérésről szóló tárgyalások befejezési dátumát, és azt mondta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali szankciókat kell alkalmaznia.
Biden a maga részéről megígérte, hogy az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy Irán soha ne kapjon atomfegyvert, és ezt létfontosságú biztonsági érdeknek nevezte Izrael, az Egyesült Államok és az egész világ számára.
Hozzátette azonban, hogy szerinte „a diplomácia a legjobb módja ennek az eredménynek”.
Amikor a sajtótájékoztató végén arról kérdezték, hogy milyen nézetkülönbségek vannak Iránnal kapcsolatban, Lapid és Biden megpróbálta elhessegetni őket – némiképp, de érződött a nézeteltérés a nyilvános megjegyzéseikben.
A palesztinok
A másik érzékeny kérdés a palesztinok voltak.
„Izraelnek független, demokratikus, zsidó államnak kell maradnia – ez a zsidó nép biztonságának végső garanciája és garanciája nemcsak Izraelben, hanem az egész világon. És ennek legjobb módja továbbra is a kétállami megoldás két ember számára, akiknek mély és ősi gyökerei vannak ezen a földön, békében és biztonságban élve egymás mellett. Mindkét állam teljes mértékben tiszteletben tartja polgárai egyenlő jogait; mindkét ember egyenlő mértékben élvezi a szabadságot.”
Ezt viszont Lapid nem támogathatta teljes mellszélességgel egy olyan ideiglenes kormány vezetőjeként, ahol a minisztereinek fele ellenzi a palesztin államot.
Ráadásul a novemberi választások előtt Lapidnak meg kell szólítania a szokásos szavazóit, miközben nem akar annyira baloldali lenni, hogy elidegenítse a kicsit jobbra hajlókat.
