Komor Pál egy segélyalapot hozott létre a Sanghajba érkező menekültek számára. Most egy könyv jelent meg az 1890 és 1949 között Sanghajban élt magyarokról.
Mi, sanghaji magyarok… című könyv az 1890 és 1949 között Sanghajban élt, mintegy nyolcszáz fős magyar közösség több mint hatvan tagjának élettörténetét mutatja be. A háromnyelvű (magyar, angol és kínai) kiadvány számos magyar építész, művész, orvos és kalandor életútját mutatja be, köztük több olyan alkotóval, akinek kéznyomát Sanghaj mindmáig őrzi.
A Sanghajban élt magyarok közül messze a legismertebb Hudec László építész. Hudec nevéhez több mint száz épület fűződik Sanghajban, ahol 1918 és 1947 között tevékenykedett. A magyar építészt 2014-ben a sanghaji internethasználók egyedüli külföldiként Sanghaj 99 klasszikus szimbóluma közé választották.
15 ezer zsidót mentett meg
Egy fekete-fehér fénykép például az 1898 és 1948 között Sanghajban élt Komor Pált ábrázolja, amint hagyományos hortobágyi pásztorviseletben pózol az 1907-ben megrendezett Bálint-napi jelmezbálon.
Komor Pál 1923-ban egy segélyalapot hozott létre a Sanghajba érkező magyar hadifoglyok hazautazásának vagy sanghaji munkához jutásának megsegítésére, 1938-tól pedig a városba érkező zsidó menekültek segélyezését szervezte.
Közreműködésével több mint 15 ezer zsidó menekült részesülhetett támogatásban Sanghajban.
Komor nagybátyja már az első világháború idején létrehozta az egymillió koronás Komor Segélyalapot, mely a távol-keleti fogolytáborokba került magyarokat és monarchiabelieket támogatta, s ezt a munkát folytatta az 1924-ben Komor Pál által alapított Magyar Segélyalap is. A harmincas évektől újabb európai menekülthullám érkezett, főleg zsidók, akik a fasizmus elől menekültek Európából, írja a nol.hu.
Komor Pál
Támogatásukra jött létre 1938 augusztusában „régi sanghajiak” szervezésében az egyik befolyásos szefárd zsidó bankár, Sir Victor Sassoon pénzadományából az Európai Menekülteket Segélyező Nemzetközi Bizottság (I. C.), melyet kezdetben szintén Komor vezetett.
Először a XIX. század végén Bagdadból érkeztek szefárd zsidók, majd a húszas években az oroszországi polgárháborúk elől askenáziak, később európaiak, főleg németek és osztrákok, 1939 és 1941 között a németek megszállta Lengyelországból érkeztek.
“Sanghaji zsidó menekültek óvodája”
A németországi, ausztriai, cseh és magyar zsidók első hulláma még olasz és japán luxusgőzösökön hivatalos német vagy más útlevéllel jutott el Sanghajba, viszonylag jelentős anyagi tartalékokat is átmentve, 1938-tól azonban már inkább egybőröndös szegény menekültek jöttek. 1938 és 1941 között húszezer németországi, ausztriai és kelet-európai menekült érkezett Sanghajba.
Sanghajt 1937-ben részben, majd 1941 decemberében teljes egészében fennhatóságuk alá vonták a megszálló japánok. Komor Pál lényegében eddig, 1941 végéig folytathatta mentőmunkáját. A város megszállása után őt is letartóztatták, azzal vádolva, hogy angol kém. Később szabadon bocsátották, túlélte a háborút, s csak 1948-ban, ötven ott töltött év után hagyta el a kommunista Kína fennhatósága alá került Sanghajt. Ahogy sokan mások a régi sanghajiak és a menekültek közül. Ekkor Kaliforniába költözött, s ott halt meg 1973-ban.
Magyar csárda és mulató is működött Sanghajban
A könyvből ezen kívül olyan érdekességek is kiderülnek, hogy a legelső Sanghajban állomásozó amerikai főkonzul a szegedi születésű Számwald (Stahel) Gyula volt, aki nem csupán Petőfi Sándorral és Jókai Mórral ápolt jó barátságot, de Angliában megismerte Karl Marxot, Abraham Lincoln pedig személyesen nevezte ki a Washingtont védő lovasság főparancsnokává.
A magyarok közössége Sanghaj társasági életéből is kivette részét. A városban egykor magyar csárda, az 1930-as években pedig egy Laci nevű magyar vendéglő-mulató is működött.
A harmincas években pedig a város egyik közkedvelt primadonnájaként elhíresült magyar Csorba Klári a Sanghaj Rádió élő adásában korabeli magyar dalokkal, köztük Seress Rezső Szomorú Vasárnap című sanzonjával ismertette meg a hallgatókat.
Csorba Klári
A kötet diplomáciai célokat szolgál, így kereskedelmi forgalomba nem kerül, de az érdeklődők számára hamarosan elérhető lesz a nagyobb magyar és kínai könyvtárakban egyaránt.
Az Így történt. A holokauszt emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítás záróeseményén Farkas Zsófia kurátor tart tárlatvezetést, közreműködik Bársony Péter Liszt Ferenc-díjas brácsaművész.
Ádám Eszter operaénekes rendez emlékkoncertet nagyapja, Ádám Ottó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész tiszteletére.
A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen. Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
