Nagykanizsáról indult a magyar zsidó neológia

Nagykanizsán élt az egyik legsikeresebb zsidó közösség, ma már csak egy romos zsinagóga emlékeztet rájuk.

A holokauszt áldozataira emlékeztek május végén Nagykanizsán, a rendezvényt a helyi zsidó hitközség elnöke, dr. Székely István és a Páva utcai zsinagóga rabbija Radvánszki Péter vezette.

A helyszínen felidézték, hogy ebben a városban élt Lőw Lipót, akinek írásai, beszédei máig az alapját adja a modern neológiának. Lőw Lipót ugyanis már 1844-ben megálmodta a bő két évtizeddel később összeülő Kongresszust.

„Mi reméljük, hogy egy synedrium által zsinagógáink, iskoláink ’s közönségi szerkezetünk egyformán ’s korszerű módon alakulnának át”, írta.

Lőw rabbi álma valóra vált, hiszen ebből a városból indult a modern magyar zsidó neológia, és a nagykanizsai izraelita hitközség szervezeti formáját vette mintául az 1867-ben ülésező Kongresszus, hangzott el Nagykanizsán.

A rabbi, aki kihirdette a független Magyarországot

Más prominens családok is éltek Nagykanizsán: például a Zalai Hírlapot megalapító Fischel család, melynek leszármazottja volt Fejtő Ferenc.

A Guttman család volt az első, akik zsidó létükre nemesi címet kaptak, vásároltak 1869-ben, így az első magyar zsidó nemes a XIX. században Guttman Henrik volt.

Szintén nagykanizsai az országos hírű üvegkereskedő Rosenfeld Jakab, aki volt. Itt élt a Stern család is, amely nagy téglagyárat üzemeltetett Nagykanizsán, valamint Ollop Sámuel, aki az első gőzmalmot hozta létre a városban.

"Rengeteg jótékonysági egylet volt Nagykanizsán – emlékeztetett Radvánszki Péter rabbi. – Számuk akkora volt, hogy a Zsidó Lexikon szerkesztői külön megemlítik, hogy „nem lehet felsorolni az összeset”. A jótékonysági egyletek bizonyítják, hogy a zsidók egymásért is éltek, nem csupán egymással. Tudható, hogy az 1939-es lengyel menekültáradat támogatásában nagy szerepet vállaltak a kanizsai zsidók."

A helyi zsinagógát a kanizsai jövõt tervezõ, mélyen beágyazott és felelõsen gondolkodó, 375 tagú zsidó hitközség építtette a Batthyány-család támogatásával. Az épület 1821-ben, több mint 200 éve nyitotta meg a kapuit. Ma már romos állapotban áll, és egyenlőre nem tudni, milyen forrásból kerülhetne sor a felújítására.

Nagykanizsai zsinagóga

No Description

Még több Kibic

A történelem megértése nélkül nincs jövő

2025.04.17.5 nap ago
Az Élet Menete Alapítvány a Zsidó Közösségi Fórum (ZSKF) tagszervezeteivel közösen tartott megemlékezést a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl Tivadar téren a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján.

Ember maradt az embertelenségben – Zsidókat mentő mártír hitoktató emlékművét avatták fel Ferencvárosban

2025.04.16.6 nap ago
Bernovits Vilmát Salkaházi Sárával és több társával együtt a Szociális Testvérek Társaságának épületéből hurcolták el és lőtték a jeges Dunába 1944 decemberében.

A magyar holokauszt felülről szervezett akció volt alulról jövő támogatással

2025.04.16.6 nap ago
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleménye a holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »