Soros az ukrajnai háborút a nyitott és a zárt társadalmak közötti szélesebb harc részének tartja. Ez utóbbiakra példa Kína és Oroszország.
Soros György kedden azt mondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója lehetett a harmadik világháború kezdete, így a szabad civilizáció megőrzésének legjobb módja az, ha a Nyugat legyőzi Vlagyimir Putyin elnök erőit.
A 91 éves Soros az ukrajnai háborút a nyitott társadalmak és a zárt társadalmak közötti szélesebb harc részének tartja. Ez utóbbiakra példa Kína és Oroszország.
“Lehet, hogy az invázió a harmadik világháború kezdete volt, és civilizációnk nem éli túl” – mondta Soros Davosban a Világgazdasági Fórumon a hivatala által közzétett beszéde szerint.
“A civilizációnk megőrzésének legjobb és talán egyetlen módja, ha Putyint mielőbb legyőzzük. Ez a lényeg.”
Soros szerint Putyin, aki azt hangoztatja, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” a tervek szerint halad, valójában a tűzszünetről készül tárgyalni és úgy véli, hogy az invázió tévedés volt, írja a Reuters.
“De a tűzszünet nem lehetséges, mert nem lehet megbízni Putyinban” – mondta Soros. “Minél gyengébb lesz Putyin, annál kiszámíthatatlanabb lesz.”
Soros szerint az Európai Uniónak meg kell értenie, hogy Putyin leállíthatja az orosz földgázt, amely jelenleg Európa szükségleteinek mintegy 40%-át teszi ki, ezért ez egy nagyon érzékeny pont.
Ukrajna február 24-i orosz inváziója több ezer ember halálát okozta, több millióan kényszerültek elhagyni otthonukat, és ez lett a legsúlyosabb konfliktus Oroszország és az Egyesült Államok között az 1962-es kubai rakétaválság óta.
Putyin szerint az Egyesült Államok arra használta fel Ukrajnát, hogy megfenyegesse Oroszországot a NATO-bővítés révén, Moszkvának pedig védekeznie kellett az orosz ajkúak üldözése ellen. Ukrajna és nyugati szövetségesei elutasítják ezeket, mint alaptalan ürügyeket egy szuverén ország megszállására.
“Nem tudom megjósolni az eredményt, de Ukrajnának biztosan van esélye a harcra” – mondta Soros.
Mi a helyzet Kínával?
Soros Oroszországot, terület szerint messze a világ legnagyobb országát, és Kínát, a világ második legnagyobb gazdaságát a “zárt társadalmak” vezető hatalmainak nevezte, ahol az egyén alárendeltje az államnak.
Joe Biden amerikai elnök nemrég hasonlókról beszélt, és azt mondta, hogy a Nyugat az autokratikus kormányokkal vívott harcba van zárva.
Soros némi pesszimizmussal hozzátette:
“Az elnyomó rezsimek most a felemelkedőben vannak, a nyitott társadalmak pedig ostrom alatt állnak” – mondta Soros. “Ma Kína és Oroszország jelentik a legnagyobb veszélyt a nyitott társadalomra.”
Soros szerint a digitális technológia, különösen a mesterséges intelligencia segített Kínának abban, hogy minden eddiginél agresszívabban gyűjtsön személyes adatokat állampolgárai megfigyelése és ellenőrzése céljából.
A kínai tisztviselők elutasítják a külföldi kritikát, mert gyarmatosítóként tekintenek a külföldre, és nagyra tartják a Kommunista Pártot, ami elűzte a külföldi elnyomókat, és újjáépítette Kínát azáltal, hogy 800 millió embert emelt ki a szegénységből.
Soros bírálta Hszi Csin-ping elnök „zéró COVID” stratégiáját, mondván, hogy az kudarcot vallott, és a „nyílt lázadás határára” sodorta Sanghajt.
Soros szerint a COVID-politika mellett Xi egy sor olyan hibát követett el, amelyek jelentősen csökkenthetik a befolyását, és akár még az is előfordulhat, hogy nem választják meg újra elnöknek, ami precedens értékű lenne.
“Az általános várakozásokkal ellentétben elképzelhető, hogy Hszi Csin-ping nem kaphatja meg a hőn áhított harmadik ciklust az elkövetett hibái miatt ” – mondta Soros. “De még ha meg is kapja a Politikai Hivatal nem biztos, hogy szabad kezet ad neki a következő Politikai Hivatal tagjainak kiválasztásában.”
