Míg a korábbi generációkban a nők inkább anyaként tekintettek elsődleges szerepükre, addig a zsidó nők fiatalabb korosztályainak hozzáállása jelentősen megváltozott.
Egy új tanulmány szerint a zsidó származású fiatal nők 23 százalékponttal nagyobb valószínűséggel szereznek diplomát, mint a hasonló társadalmi-gazdasági státuszú nem zsidó fiatal nők. A zsidó nők emellett magasabban jegyzett egyetemekre járnak, mint a más vallású nők az Egyesült Államokban.
Az American Sociological Review-ban megjelent tanulmányból az is kiderül, hogy a két zsidó szülővel rendelkező lányok még magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint az egy zsidó szülővel rendelkező lányok. Ráadásul a zsidó lányok tanulmányi szempontból jobban teljesítenek, mint a zsidó fiúk: a zsidó lányok 81 százaléka négyéves főiskolát végzett, míg a zsidó fiúknak csak 61 százaléka szerzett alapdiplomát.
A tanulmány szerint a zsidó lányok magasabb eredményei azzal magyarázhatók, hogy a „kiemelkedő karriercélok és az új tapasztalatok iránti vágy jellemzi őket. A célok eléréséhez pedig előkészített tervekkel rendelkeznek, amelyek része a felsőfokú egyetemi diploma megszerzése”.
Más szóval, a zsidó családokban felnőtt lányok sokat gondolkodnak azon, hogy kik ők és mit akarnak csinálni. Magas szakmai célokat tűznek ki maguk elé, és korán elkezdik tervezni, hogyan fogják ezeket elérni, kezdve azzal, hogy középiskolában emelt szintű érettségi vizsgát tesznek, és részt vesznek iskolán kívüli tevékenységekben, illetve szakmai gyakorlatokon. Míg más serdülőkorú lányok az egyetemet az önfejlesztés eszközének tekinthetik, addig a fiatal zsidó nők úgy tekintenek rá, mint a humán tőkebefektetés megteremtésének platformjára.
A Times of Israelnek adott interjúban a tanulmány vezető szerzője, Ilana M. Horwitz, a Tulane Egyetem professzora szerint a tanulmány eredményei rámutatnak a vallási kultúra fontosságára a társadalmi rétegződés az oktatásban való megnyilvánulásának vizsgálatakor.
„A szociológiai tanulmányok figyelembe veszik a faji, osztálybeli és nemi hovatartozást, amikor az oktatást vizsgálják. Tudni akartam, hogy a vallás hogyan befolyásolja a tanulmányi eredményeket” – mondta Horwitz.
A „vallás” alatt Horwitz nem a vallásosságot vagy a teológiát értette, hanem a vallási szubkultúrát, amely egy vallási vagy etnikai-vallási csoport tagjai által generációk között átadott eszmék, értékek, tapasztalatok, viselkedésmódok és szimbólumok kombinációja. Ezeket pedig a történelem, a demográfia és a politika alakítja.
Horwitz nem ért egyet azzal az állítással, hogy a jó iskolai teljesítmény a zsidókban egy veleszületett dolog lenne. A zsidók „mintakisebbségként” való feltüntetése csak a közhelyek és sztereotípiákat erősíti, véli a kutató. Ehelyett az iskoláztatás, az oktatás és az írástudás mindig is központi szerepet játszott a zsidó civilizációban az ókortól a modern időkig.
A 20. század elején az Egyesült Államokba érkező kelet-európai zsidó bevándorlók számára az oktatás kulcsfontosságú volt a társadalmi és gazdasági mobilitás eléréséhez. Az első világháború végére a New York-i állami középiskolák diákjainak több mint felét, a New York-i City College of New York hallgatóinak pedig háromnegyedét zsidók tették ki.
Nincs olyan gén, amely a fiatal zsidókat motiválttá és jó képességűvé teszi a tanulásra. Inkább az oktatás központi szerepe a zsidó kultúrában, valamint az oktatásban és szakmailag sikeres szülők, nagyszülők és más családtagok által nyújtott példák vezetik a zsidó tizenéveseket arra, hogy hasonlóan eredményesek legyenek.
A tanulmányban leginkább a zsidóság liberálisabb ágához tartozó fiatalokat vizsgáltak, és kiemelik, hogy ez az első olyan eredmény, amelyben a zsidó lányok még a zsidó fiúkat is megelőzik. Ezzel kapcsolatban Horwitz hangsúlyozza a liberális judaizmus egalitárius jellegét, és azt, hogy az hozzájárul a lányok önbizalmához, illetve ahhoz, hogy magas szintű szakmai pozíciókban tudják elképzelni magukat.
A zsidó nők felemelkedése több tényezőt tükröz, többek között a nemek közötti egyenlőségre törekvő nevelést, ahol a zsidó szülők megtanítják fiaiknak és lányaiknak, hogy kiemelkedő karriert futhatnak be. A korábbi generációkban a nők inkább anyaként tekintettek elsődleges szerepükre, de a zsidó nők fiatalabb korosztályainak hozzáállása jelentősen megváltozott. Az is figyelemre méltó, hogy a 30-49 éves korosztályba tartozó férfiak körében csökken az iskolázottsági arány, bár nem világos, hogy miért.
