Fontos szerepet kap a magyar aranyvonat és a budapesti holokauszt a Netfix új sorozatában

A Russian Doll 2-dik évadában egy időutazás során jutunk el 1944 Budapestjére, és a filmben tanúi lehetünk annak, hogy a zsidó trauma különböző rétegei hogyan kovácsolták össze a nehéz sorsú családot.

A Russian Doll (Végtelen matrjoska) identitás- és traumafeltáró sci-fijének 2-dik évada részben Budapesten játszódik a holokauszt idején. A történet középpontjában az áll, hogy a nácik ellopják a család vagyonát.

Ez a vonat egyfajta mítosszá vált a holokausztról szóló történetmesélésben, de a valóságban is elég észbontó volt a sorsa, írja a jta.org.

A vonat tele volt műalkotásokkal, ezüsttel és egyéb értékekkel, amelyeket a nácik loptak el a magyar zsidóktól, majd a háború után újra kifosztották az amerikai csapatok. Ez volt az a ritka eset, amikor az eltulajdonított vagyont vissza lehetett volna juttatni a túlélőkhöz, de ez nem történt meg.

Az Aranyvonat messze nem az egyetlen pont, ahol az Orosz baba kapcsolódik a valós magyar holokauszttörténethez. Nadia elutazik a mai Budapestre, megtalálja családja Dohány utcai bérházát, és elhelyez egy emléktáblát, amelyen a holokauszt előtt ott élt zsidó családok nevei szerepelnek.

Nadia Budapesten a náci őr unokája nyomára bukkan, aki a család holmiját igazolta. Eleinte tagadja, hogy ismerné a családja náci történetét, majd nagyapja halála után megtalálja a bizonyítékokat.

Később Nadia egy temetőben sétál, ahol észrevesz egy ortodox zsidót egy sírnál. A sír Kiss László papé, akinek kopjafáját apró kövekkel borítják.

A pap kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy Nadia nagymamája visszaszerezze az ellopott holmiját, és nyilvánvaló, hogy a helyi zsidók emléket állítanak neki, mert igyekezett segíteni nekik a holokauszt idején. Nem valóságos figura, bár a Yad Vashem, Izrael holokauszt-emlékhelye és múzeuma 876 magyart „Világ Igaza díjjal” ismert el a zsidók megmentéséért tett erőfeszítéseiért. Több tucatnyian viselik köztük a Kiss László nevet.

A főszereplő, Nadia és Kiss László

Kiss László valójában egy magyar zsidó neve volt, aki túlélte Auschwitzot, és élete utolsó évtizedét azzal töltötte, hogy a holokausztról tanított Budapesten és környékén, ahol kémiaprofesszorként dolgozott. Kiss januárban halt meg 94 évesen, csaknem 80 évvel azután, hogy a nácik meggyilkolták az egész családját, beleértve az ikertestvérét is.

Kapcsolódó cikkek

Egy holokauszt-kiállítás pszichológiai vonatkozásai

2024.10.03.16 óra ago
A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

Kiskamaszsors a csillagos ház árnyékában

2024.09.27.7 nap ago
Zágoni Balázs A csillag és a százados című, új ifjúsági regényének hőse, Dávid tizenévesen éli át azokat a történéseket, amelyeket a felnőttek sem értettek igazán: kilakoltatást, bujkálást, megaláztatást – és az összefogást a legnehezebb helyzetekben.

Rendkívüli Sorstalanság-előadás a Magyar Nemzeti Galériában

2024.09.26.1 hét ago
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a Magyar Nemzeti Galéria közös holokauszt-kiállításához kapcsolódva adják elő a Katona József Színház művészei Kertész Imre regényének színpadi változatát.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »