Felújítás után emlékhellyé alakítják az egykori zsidó rabbiházat Gyulán

Történészek és helytörténészek az eltűnt kistelepülési és kisvárosi zsidóság nyomában címmel rendeznek kétnapos konferenciát a Békés megyei városban.

Felújítás után emlékhellyé alakítják az egykori zsidó rabbiházat Gyulán, az elképzelést a mostani uniós pályázati ciklusban, néhány éven belül szeretnék megvalósítani – mondta Alt Norbert alpolgármester a kedden megtartott sajtótájékoztatón.

A városvezető a Történészek és helytörténészek az eltűnt kistelepülési és kisvárosi zsidóság nyomában című, kétnapos konferencia megnyitása előtt kifejtette: 2018 őszén pályázati forrásból tették rendbe a gyulai zsidó temetőt, amely kuriózum Békés megyében, a legtöbb viharsarki településen ugyanis nem maradt fenn a zsidó temető.

Ezt követően felújították az ott található első világháborús emlékművet is, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) pedig saját forrásból rekonstruálta a sírokat. Az ott zajló munka során több tárgyi hagyatékot, terítőket, gyertyákat találtak.

A tavaly ősszel megjelent, A gyulai zsidóság emlékkönyve című kötet készítésekor pedig korábban soha nem látott, történeti értékű fotók kerültek elő. Ekkor döntötték el, hogy összegyűjtik és a nagyközönség elé tárják azt a szellemi és tárgyi hagyatékot, amely még fellelhető az egykor Gyulán élt, több száz fős zsidó közösség örökségéből – ismertette Alt Norbert.

Emlékkönyv dolgozza fel a gyulai zsidó közösség történetét

Hozzátette: ez lesz az alapja a viszonylag jó állapotban megmaradt, egykori rabbiházban kialakítandó emlékhelynek. Megjegyezte, az 1910-es évek elején emelt épület a – most zeneiskolának otthont adó – gyulai zsinagóga mellett található, a legrosszabb állapotban lévő tetőszerkezetet néhány éve felújították.
 Megnézték a lengyel zsidóság történetének múzeumát Varsóban, onnan is merítettek ötleteket – közölte.

Diósi Lajos, a Gyulai Zsidó Alapítvány elnöke – aki túlélő zsidó család leszármazottja – elmondta, a békési fürdővárosban napjainkra mint közösség teljesen eltűnt a zsidóság, de a városvezetés aktívan a mellé állt, hogy ne vesszen el a hozzájuk köthető tárgyi, szellemi, kulturális és építészeti örökség.

A konferencián Békés megyéből részletesen Gyula, Mezőberény, Békés és Gyomaendrőd zsidóságával foglalkoznak egy-egy előadás keretében. Országosan egyebek mellett Keszthely, Kőszeg, Nógrád megye, Tiszafüred, az Ipolyság, Újfehértó, Siófok, Szigetvár és Törökszentmiklós múltjából jelennek meg szemelvények az előadóktól.

Szó lesz egyebek mellett az áldozati névsor összeállításának dilemmáiról, a Kner-család történetéről, a zsidó kereskedőkről és vállalkozókról, az izraelita tulajdonban álló kaposvári orvosi és ügyvédi praxisok és gyógyszertárak államosításáról, továbbá egy szegedi nőmozgalmi vezetőről.

Emlékévvel tisztelegnek a híres Kner-nyomdát alapító zsidó család előtt Gyomaendrődön

Balogh István, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem tanszékvezető tanára a sajtótájékoztatón elmondta, ilyen volumenű konferencia Magyarországon a 2014-es budapesti rendezvény óta nem volt, ahogyan unikális a helyi szerkesztők által készített, A gyulai zsidóság emlékkönyve című kötet is.

Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, Magyarország különböző vidékein különböző lehetőségeik, ezáltal fejlődési ívük voltak a zsidó közösségeknek. A szakemberek és amatőr, civil helytörténészek számára új szempontokat hozhat a regionális sajátosságok megismerése, a tapasztalatcsere.

Vas Miklós, a Zachor Alapítvány a társadalmi emlékezetért munkatársa elmondta, szervezetük a Steven Spielberg amerikai rendező által létrehozott Soá alapítvány magyarországi partnere. A Soá alapítvány birtokában van mintegy 55 ezer zsidó túlélővel rögzített életútinterjú, szervezetük ezekből készít elsősorban a középiskolák, másodsorban a pedagógusképzés számára oktatási anyagokat. Azt mondta, így kézzelfoghatóbbá lehet tenni a történelmet a fiatalok számára.

A kétnapos konferencia online élőben is követhető: https://www.twitch.tv/gyulakonferencia