A Ben-Hur magyar zsidó zeneszerzőjére emlékeztek Nagylócon

A háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós 115 évvel ezelőtt született.

Rózsa Miklós Oscar-díjas zeneszerző születésének 115. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Hollywoodi Magyar Örökség Társaság kedden a Nógrád megyei Nagylócon, ahol a zeneszerző gyerekkora nyarait töltötte.

Halász János országgyűlési képviselő a koszorúzási ünnepségen kiemelte: Rózsa Miklós olyan kultikus filmek zeneszerzője, mint a Julius Caesar, A bagdadi tolvaj vagy A dzsungel könyve, rengeteg értéket hozott létre, tízszer jelölték Oscar-díjra, háromszor meg is kapta az elismerést. Az arany szobrocskát a Ben-Hur, az Elbűvölve és a Kettős élet című filmek zenéjéért vehette át.

Rózsa Miklós sok téren első is volt a nagy filmzeneszerzők közül, ő volt az, aki először tartott zenei kurzusokat egyetemen, és ő adott ki először nagylemezen filmzenét (A dzsungel könyve zenéjét) – mutatott rá Halász János.
 A képviselő hangsúlyozta: Rózsa Miklós magyar ember volt, aki tartotta is magyarságát, Hollywoodban is magyar környezetben élt, és sokat segített honfitársainak, anyanyelve és zenei anyanyelve is magyar volt.

Takó Sándor, a Hollywoodi Magyar Örökség Társaság elnöke felidézte, hogy Rózsa Miklós több mint száz hollywoodi film zenéje mellett számos komolyzenei mű szerzője is. Utalva film- és komolyzenei munkásságára a Kettős élet címet adta saját önéletrajzi kötetének is – tette hozzá.

Ben Hur | Soundtrack Suite (Miklós Rózsa)

Original Motion Picture Soundtrack (1959). Composed and Conducted by Miklós Rózsa, performed by the MGM Studio Orchestra & Chorus. Please note that the rights belong to the individual copyright holders.

Somogyi-Tóth Dániel, Debrecen város főzeneigazgatója a megemlékezésen elmondta, hogy Rózsa Miklós munkáiból két nagy koncertet állítottak össze, melyeket május 27-én és 28-án mutatnak be a Kölcsey Központban, majd tervezik a program utaztatását is.

Balla Mihály, a térség országgyűlési képviselője a Rózsa Miklós 2016-ban állított emléktáblájánál tartott rendezvényen megköszönte, hogy van olyan közösség, amely fontosnak tartja a zeneszerző emlékének ápolását. Mint megjegyezte, az emléktábla azt is jelzi, hogy ilyen kis falu is képes volt olyan kulturális töltetet adni, amelyet Rózsa Miklós megjelenített a világ filmtörténetében.

A magyar zsidó származású amerikai zeneszerző (1907-1995) édesapja, Rózsa (korábban Rosenberg) Gyula budapesti gyáriparos nagylóci birtokán ismerkedett meg a palóc népzenével, népdalokkal, a cigány muzsikával, melyek a későbbiekben is gyakran megihlették, és meghatározók voltak zenei pályafutása során. Ifjúkori zeneművei magyar, palóc dallamokat elevenítettek föl, amelyeket még a nagylóci birtokon jegyzett le.

1940-ben telepedett le Hollywoodban, és hamarosan ő lett a világ egyik legismertebb filmzeneszerzője.

A budapesti születésű Rózsa Miklós 1995. július 27-én, 88 éves korában Los Angelesben hunyt el.
 Nagylóci emléktábláján egy tőle származó idézet olvasható:

„Itt kezdődött a zeném (…) a magyar zene bélyege láthatatlanul, de kitörölhetetlenül ott van minden ütemen, amit valaha papírra vetettem.”

Rózsa Miklós életéről 2018-ban A filmzenekirály címmel készítettek dokumentumfilmet:

Rózsa Miklós – A filmzenekirály (magyar dokumentumfilm, 2018)

Filmünk felöleli Rózsa Miklós életét. Beszélünk tanulóéveiről Magyarországon és a németországi Lipcsében. Diplomája megszerzése után párizsi hányattatásairól, majd Londonba kerüléséről, ahol a Korda fivérekkel együtt dolgozva indul meg filmzeneszerzői karrierje. A háború kitörése Kordáékkal együtt az Egyesült Államokba kényszeríti, ahol végül Rózsa megállapodva éli filmzeneszerzőként életét.