Lehessen választani – a nők helye a zsidó közösségben

Nemrég került sor magyar neológ zsinagógában először arra, hogy nők olvashattak a bibliai Eszter könyvéből. Ennek kapcsán beszélgettünk a zsidó nők helyzetéről Bartha Anita rebecennel és zsidó közösségi aktivistával, valamint Rozgonyi Dórával, a Páva utcai zsinagóga közösségének tagjával.

„Nem az a kérdés, hogy minden nőnek kell-e, hanem az, hogy aki akar, annak legyen lehetősége a nők közül Tórát és egyéb szent szövegeket olvasni a zsinagógában”, mondja Rozgonyi Dóra, a Páva utcai zsinagóga közösségének tagja.

Ugyanis egyetlen kivételes alkalomtól eltekintve Magyarországon a mai napig nem olvashatnak nők az istentiszteleteken, és hivatalosan csak elkülönítve lehetnek jelen a szertartásokon a neológ és az ortodox zsinagógákban.

Ezért volt történelmi jelentőségű, hogy nemrég a Hunyadi téri zsinagóga teret adott a nőknek március 16-án, purim ünnepén. Itt kerülhetett sor először arra neológ zsinagógában, hogy nők is olvashassanak az Eszter könyvéből. A zsidó farsang, azaz a purim idején az Eszter könyve hangzik el a zsinagógákban, ami sok zsidó nő számára szimbolikus történet is, és a női egyenjogúság kérdéséhez kapcsolódik.

A mostani különleges alkalom kapcsán a zsidó nők helyzetéről beszélgettünk Bartha Anita rebecennel és zsidó közösségi aktivistával, valamint Rozgonyi Dórával, a Páva utcai zsinagóga közösségének tagjával.

Lehessen választani – a nők helye a zsidó közösségben

„Nem az a kérdés, hogy minden nőnek kell-e, hanem az, hogy aki akar, annak legyen lehetősége a nők közül Tórát olvasni a zsinagógában”, mondja Rozgonyi Dóra, a Páva utcai zsinagóga közösségének tagja. Ugyanis egyetlen kivételes alkalomtól eltekintve Magyarországon a mai napig nem olvashatnak nők a Tórából az istentiszteleteken, és hivatalosan csak elkülönítve lehetnek jelen a szertartásokon a neológ és az ortodox zsinagógákban.

A beszélgetés a MAZSÖK támogatásával valósult meg.