Isten nevét is tartalmazza a legősibb héber nyelven írt átok

Az eddigi legősibb, az i. e. 13. századból származó óhéber nyelvi emlékre bukkantak Izraelben.

A Szamáriában, az Ebal-hegyen megtalált 3200 éves kicsiny, összehajtogatott ólomlemezre írt átokszövegben többször is előfordul az Ószövetség egyik istenmegnevezése. A szakemberek egyenesen földrengésszerűnek nevezik a kis szövegtöredék megtalálását és írásának megfejtését, amely új ismeretekkel gazdagítja a bibliakutatást.

Az amulettben elhelyezett lemezkére az ősi átkokat az eddig ismert legrégebbi héber írással vésték ki, amelyet protokánaáninak neveznek a tudósok. A 2-3 centiméteres oldalú, négyzetalakú lemezen 40 ősi héber betű található. Az írás évszázadokkal régebbi, mint bármely eddig ismert héber felirat az ókori Izraelből.

Gerson Galil, a Haifai Egyetem professzora a Ynet-nek elmondta, hogy eddig egy i. e. 10. századból származó, a Kiafa romnál, az Ella-völgy közelében talált írásos héber szöveget tekintettek a legősibbnek.

„Az új felfedezés halálos csapás minden Biblia-tagadó számára” – hangsúlyozta Galil professzor. „Sok bibliakritikus azzal érvelt, hogy az i. e. 13. században Izrael népe nem tudott írni és olvasni, és ezért nem írhatta meg a Bibliát. A Biblia-tagadók azt állították, hogy a Biblia nagyon későn, a perzsa vagy hellenisztikus időszakban (i.e. 5-2. század) íródott” – tette hozzá a tudós.

Az egykor amulettbe rejtett, összehajtogatott ólomlapocskát a Bibliában Átok-hegyként ismert Ebal-hegyen fedezték fel, amely Galil szerint történelmi jelentőségű. Mózes ötödik könyve szerint ugyanis Mózes megparancsolja az embereknek, hogy tartsanak különleges szertartást, miután beléptek az országba: áldás- és átokszertartást, a Grizim-hegyen és az Ebal-hegyen Szamáriában, melyen azt mondták az embereknek, hogy áldottak lesznek, ha betartják a Tóra parancsait, és figyelmeztették őket, hogy átkozott lesz, aki megszegi a szövetséget.

A kutató úgy véli, zsidók írta szövegről lehet csak szó, ugyanis Izrael Istenére hivatkozik, és a nem zsidó, kánaáni emberek nem ismerhették ezt a nevet.

Isten nevét tartalmazó, talmudi korból származó medált találtak Izraelben

1980. április 6-án egy ősi oltár maradványait találta meg az Ebal-hegyen Adam Zertal professzor, majd ásatásokat végeztek, amelyek nyomán számos tudós megállapította, hogy Józsuénak, Nún fiának oltárára bukkanhattak, ahol az ünnepélyes szertartás történt az egyiptomi kivonulás és negyven évig tartó sivatagi vándorlás után. Jelentős számú akadémikus azonban vitatta állításukat, mert szerintük egy kánaáni imahelyre bukkantak a leletre, melynek semmi köze a judaizmushoz.

Az Ebal-hegyen 1982-1989-ben végzett régészeti feltárások eldobott ásatási törmelékének átszitálásakor fedezte fel az amulettet 2019 decemberében Scott Stripling, a texasi Lanier Teológiai Könyvtár Bibliakutató Társaságának (Associates for Biblical Research, ABR) ásatásokért felelős igazgatója és a texasi Katy város Bibliaszeminárium Régészeti Tanulmányok Intézetének igazgatója.

Amikor felismerték, hogy az amulett tartalmaz valamit, egy prágai laboratóriumba vitték, ahol olyan kifinomult fényképeket készítettek, amelyek háromdimenziós modell felépítését teszik lehetővé ilyen apró tárgyaknál. A cseh tudományos akadémia négy tudósával és két epigráfus – az ókori írások megfejtésével foglalkozó tudós – segítségével fejtették meg a benne talált szöveget.