Először olvastak nők az Eszter könyvéből magyar neológ zsinagógában

Történelmet írt a Hunyadi téri zsinagóga. Képgaléria.

Teljesen megtelt a Hunyadi téri zsinagóga március 16-án szerda este. Szinte lépni sem lehetett a sok jelmezes vendégtől, akik purim ünnepére érkeztek ide. A hatalmas érdeklődés azonban nem csak az ünnepnek szólt. Most először kerülhetett sor hivatalosan is arra, hogy nők olvassanak fel az ünnep alkalmából Eszter könyvéből neológ közösségben.

Több mint 25 nő és férfi osztotta fel egymás között a héber szöveget, és egymást váltva léptek a tekercs elé, hogy hol énekelve, hol csak a szöveget mondva mondják el azt a szimbolikus bibliai történetet, amely sok zsidó nő számára a női egyenjogúság kérdéséhez kapcsolódik. Közben szóltak a kereplők, taps szakította meg időről időre a szöveget.

Magyarországon a mai napig nem olvashatnak nők a Tórából az istentiszteleteken, és hivatalosan csak elkülönítve lehetnek jelen a szertartásokon a neológ és az ortodox zsinagógákban. Egyedül a reform zsidó közösségekben van ez másképp, nekik viszont nincsenek itthon saját zsinagógáik.

Ez volt az első alkalom, hogy a Mazsihisz hivatalos hozzájárulásával sor kerülhetett egy ilyen eseményre, amelyen négy közösség rabbijai és hívei voltak jelen. A házigazda Fináli Gábor rabbi volt a Hunyadi téri zsinagógában, mellette a Radvánszki Péter vezette Páva utcai zsinagóga, Kelemen Katalin reform közössége, a Szim Salom és Vári György szintén reform közössége, a Bét Orim tagjai ünnepeltek együtt tegnap este.

Az est létrejöttében, az olvasások megszervezésében fontos szerepet játszott Bartha Anita, az Izraeli Nagykövetség munkatársa.

A cikk a MAZSÖK támogatásával valósult meg.

Kapcsolódó cikkünk:

Purimkor még a Talmud is a nemi egyenlőség mellett áll

Kapcsolódó cikkek

Benda Iván fotóművész és Orosz Ferenc kutató kapták idén a Karig Sára-díjat

2024.09.09.51 perc ago
A holokauszt idején zsidó gyerekeket mentő író, műfordítóról elnevezett díjban az a magyar állampolgár részesülhet, aki élete során bátran, egyenes gerinccel élt, tettein keresztül a társadalmi igazságosságra törekedett és ebben példát mutatott embertársainak.

1944-es antiszemita plakátot idéző matrica jelent meg az érdi pályaudvaron

2024.09.05.4 nap ago
A padra ragasztott matrica felirata a „zsidó zsarnokság” elleni küzdelemre buzdítja az utazóközönséget.

Új fogadóteret alakítottak ki a szegedi zsidó temetőben

2024.09.02.7 nap ago
A korábbi gondnoki épületben a temetőt és a zsidó temetkezési szokásokat bemutató kiállítás várja a látogatókat.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »