A hazai zsidó szervezetek együttműködve próbálnak segíteni az Ukrajnából érkező menekülteken. Helyszíni riport a Keleti pályaudvarról.
„Sálom”
– üdvözli egy fiatal nő a zsidó szervezetek által felállított információs pult mellett álldogáló önkénteseket. Vizet szeretne kérni, tudatja orosz nyelven a kihelyezett palackokra mutogatva, majd szintén oroszul megköszönve távozik.
A héber köszöntés nem egyedi eset, a peronokról érkezők ugyanis egy cirill betűvel kiírt Salom felirattal találkoznak először, amikor belépnek a Keleti pályaudvar impozáns freskókkal díszített Lotz-csarnokába. A zsidó szerveztek pultja közvetlenül a csarnok a sínekhez közelebb eső bejárata mellett található, így az ide érkező ukrajnai menekültek kivétel nélkül elhaladnak mellette.
Ilyen, Salom feliratú pult található még a Nyugatiban, illetve az ukrán határ melletti települések vasútállomásain, Záhonyban és Barabáson. Az elsődleges cél az, hogy az önkéntesek az Ukrajnából menekülő zsidók számára nyújtsanak megfelelő információt arról, hogy milyen telefonszámokon tudnak segítséget kapni, ha szállásra, élelmiszerre, gyógyszerre vagy orvosi ellátásra van szükségük, illetve kihez tudnak fordulni, ha Izraelbe szeretnének kivándorolni.
Ökumenikus cserekereskedelem
Csütörtökön a kora délutáni órákban a Keletiben kihelyezett pultnál Böröcz László, a 2B Galéria vezetője telefonon egyeztet a koordinálást végző Bálint Házzal arról, hogy elkélne némi élelmiszer és ásványvíz is a helyszínen, mert sokaknak inkább erre van szüksége. Eközben Arm Zsolt fehér kipával a fején már tölti is fel a pultra kihelyezett készleteket azokból a csokis szeletekből, gyümölcsökből és szendvicsekből, amiket a szomszédos segélyszervezetektől sikerült beszereznie.
Zsolt kint van a hét minden napján, reggeltől estig, ő a keletis pult motorja, mindenkit ismer, tudja mit hol lehet megtalálni, kitől milyen információt lehet szerezni. „Ökumenikus cserekereskedelem zajlik” – utal a csarnok távolabbi sarkaiban helyet foglaló két katolikus segélyszervezetre.
A zsidók mellett a Máltai Szeretetszolgát és a Katolikus Karitász próbál segítséget nyújtani az Ukrajnából a Keleti pályaudvarra befutó menekülteknek, leginkább élelmiszer és információ átadásával, de kint vannak önkéntesek a Migration Aid szervezésében is, akik laptopokon keresnek szálláslehetőséget az arra rászorulóknak. A segítő szervezetek állomásai között láthatósági mellényben önkéntes tolmácsok mászkálnak fel-alá, mindig „bevetésre” készen.
Az orosz nyelvtudás a legnagyobb kincs
Zsidó menekültek nem igazán érkeznek a pulthoz, osztja meg Zsolt az elmúlt napok tapasztalatait. Hétfő óta egy család és még egy férfi jött oda hozzájuk azzal, hogy zsidóként kér segítséget. Mások viszont folyamatosan kérnek, főként útba igazítást. A Keleti pályaudvarra leginkább olyanok jönnek, akik tovább szeretnének valamerre utazni.
Egy fiatal párnak Düsseldorf lenne a célja, magyarázzák az időközben befutó Virág Katinak, aki Böröcz László kérésére jött ki segíteni. Kati beszél oroszul, ami az egyik legnagyobb kincsnek számít a jelenlegi helyzetben. A pulthoz érkezők zömében oroszul beszélnek, angolul kevésbé, magyarul pedig alig, talán a Balaton szeletet kérő szőrkucsmás bácsi volt az egyetlen, aki magyarul fordult az önkéntesekhez.
Akadnak olyanok is, akik a visszautat keresik. Egy szakállas férfi arról érdeklődik, hogyan tudna eljutni Umánba, mert menne harcolni. Talán a város ismert haszid közössége miatt gondolhatta, hogy egy zsidó segítő pontnál kaphatja meg a szükséges útba igazítást. Egy sírva érkező nő pedig Kijevbe szeretne visszajutni, mivel nem tud kapcsolatba lépni ott maradt édesanyjával. Neki a megnyugtatáson kívül Zsolt szerez egy magyar hálózathoz való SIM kártyát, hogy azzal próbáljon telefonálni. A láthatóan pánikba esett nő körül pillanatok alatt kisebb tumultus kerekedik. Mindenki próbál valahogy segíteni rajta.
Összehangolt cselekvés
Az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán megindult menekültáradatra hamar reagáltak a magyarországi zsidó szervezetek. Volt, aki adománygyűjtésbe kezdett, volt aki szállást, élelmiszert kínált, vagy elindult, hogy menekülteket hozzon át a határon. A Mazsihisz újraindította a krízisvonalát, a Hasomér Hacair a JCC Budapest – Bálint Házzal közösen kezdett gyűjteni Ukrajnában maradt zsidók számára adományokat, az EMIH Cedek segélyszervezete pedig Ungvárra küldött élelmiszerszállítmányt, és ez csak néhány példa arra, mennyire megmozgatta a hazai zsidóságot a szomszédban zajló háború.
A hatékonyabb cselekvés érdekében a Bálint Ház a Mazsihisszel együttműködve egy egyeztető fórumot hirdetett a zsidó szervezetek számára, hogy összehangoltan tudjanak választ adni az ukrajnai helyzetre. Itt felmérték a szervezetek erőforrásait, és elosztották a feladatokat. A Bálint Ház koordinálja az önkénteseket, a Mazsihisz eszközökkel és szakdudással járul hozzá az erőfeszítéshez, míg a JDC az anyagi hátteret biztosítja. Létrehoztak egy Facebook-csoportot, valamint elindult a Jews for Ukraine (Zsidók Ukrajnáért) nevű online platform, ahol segítséget kérők és kínálók egyaránt hasznos információkat találhatnak.
Zsidó közösségi platform indult az ukrajnai menekültek segítésére
Emellett mindenki segít, ahol tud, sokan érkeznek önkéntesnek a pályaudvarokra, és az adománygyűjtés is folytatódik. A Lauder Iskola Micve csapatának szervezésében például a szülők szendvicseket készítettek és szállítottak el a Nyugati és Keleti pályaudvaron lévő pultokhoz.
A Keletinél csütörtökön még maradt pár darab szendvics az előző napról, de fogytán a készlet, Arm Zsolt igyekszik feltölteni, de utánpótlás is érkezik, egy idősebb nő pakol ki a pultra a táskájából pár frissen gyártott szendvicset. Van szalámis és párizsis.
Kisebb adományok folyamatosan érkeznek civilektől, akik segíteni akarnak, ahogy csak tudnak. Egy másik nő 50 eurót hagy a pultnál, egy fiatal lány pedig önkénteskedni szeretne, Böröcz László meg is adná neki gyorsan a jelentekéshez szükséges űrlap elérhetőségét, de kiderül a lány a máltaiakat keresi. Két francia férfi minibuszokkal érkezett, vinne menekülteket Franciaországba, amint megtelnek a járművek indulnak is. Zsolt gyorsan legyártat egy orosz és angol nyelvű táblát az útiránnyal, majd körbejár a csarnokban várakozók között. Akad is egy család, akiknek jól jönne a fuvar.
Két gyerek és három mopsz
A Lotz-csarnokot áthatja a kinti hideg, bár valamivel jobb a helyzet, mint odakint, ahol a napsütés ellenére sem kellemes várakozni. Ebből a szempontból a Keleti jobb helyszínnek mutatkozik az önkénteseknek és a menekülteknek egyaránt, mint a Nyugati, ahol a szabad ég alatt vagy sátrakban kell megoldani a segítségnyújtást. A Keleti parkolójában a motorját folyamatosan járatva áll egy csuklós busz, amely melegedőként szolgál, de valamiért ez csak magyarul van kiírva a jármű elejére, egészen addig, amíg Arm Zsolt nem kerít egy kartonlapot, egy filctollat és egy tolmácsot, és el nem készül az orosz nyelvű felirat.
Az ilyenfajta akciókra amúgy akad idő bőven, nagyobb tömeg csak egy-egy vonat érkezésekor torlódik fel a csarnokban, ekkor jönnek inkább a segítséget kérők, akik aránylag hamar eloszlanak a szervezetek állomásai és a jegypénztárak között. Az önkéntesek ezért az ukrán határ felől jövő vonatok érkezését próbálják tudakolni, hogy készen várják a beáradó embereket. A vonatok általában nagy késésekkel érkeznek, délután egy Brassóból jövő szerelvény fog befutni, amelyen szintén lesznek menekültek, de eredetileg délelőttre várták ezt a vonatot.
Arm Zsolt szerint mozgolódnak a rendőrök, ami annak a jele, hogy nemsokára menekülteket szállító vonat érkezik. Nem sokkal ezután a peronok felőli bejáraton elkezdenek beáramlani az emberek, bőröndökkel, táskákkal, gyerekekkel, kutyákkal. Egy nő két gyerekkel és három mopsszal érkezik, ami még úgy is feltűnést kelt, hogy sokan hozzák magukkal a házi kedvenceiket. A zsidó szervezetek pultja előtt is meg-megáll valaki, információt, vizet vagy valami ennivalót kérni. Böröcz László angolul, Virág Kati oroszul magyaráz a segítséget kérőknek, közben Zsolt egy-egy csokis szeletet nyom az érkező gyerekek kezébe. Rövid idő múlva pedig visszaáll az ideiglenes nyugalom, és lehet újra felkészülni a következő vonat fogadására.
A zsidóknak már a határon segítenek
Közben híreket hoz az ukrán határról érkező Moldován Bendegúz, a JDC Mozaik Hub koordinátora, aki egy fotóssal járja körbe a zsidó szervezetek standjait. Így az is kiderül, hogy zsidók azért sem nagyon érkeznek a budapesti pályaudvarokon felállított pultokhoz, mert már a határon megkapják a szükséges információkat, de nagyobb szervezetek, mint a Szohnut vagy a Zsidó Világkongresszus már Ukrajnában tájékoztatást nyújt a helyi zsidó közösség tagjainak.
Ettől függetlenül a zsidó információs pult a Keleti pályaudvaron fontos részévé vált az ukrajnai menekültek segítésének. Az önkéntesek bárkinek segítenek, amiben tudnak, és megpróbálnak abban is, amiben nem biztos, hogy sikerrel járnak. Legyen szó jegyvásárlásról, menetrendtől, egy szendvicsről, almáról vagy rövid idejű csomagmegőrzésről.
A váltás is megérkezik négy óra elteltével a MAZS Alapítvány munkatársai személyében. Míg Jó Marianna kommunikációs vezető a pultra pakolja ki a hozott zsebkendőket, fertőtlenítőket és a WC használathoz szükséges 200 forintosokat, addig Taly Shaul ügyvezető igazgató már a Kijevbe visszatérni próbáló nő segítségére siet, és Zsolttal együtt próbálja működésre bírni a nő mobilját, amelyben a frissen beszerzett SIM kártya okoz némi problémát. A következő vonat érkezéséig még van egy kis idő.
„Salom” – köszön el Arm Zsolttól egy fekete reverendát viselő pap, akivel az egyik katolikus segélyszervezet állomásán haverkodott össze. Ő végzett mára, Zsolt viszont még marad.
„Amíg bírom, itt vagyok”
– mondja, majd visszafordul az ukrán nőhöz, mielőtt az megint a kétségbeesés jeleit kezdené mutatni, miközben a Lotz-csarnokban az önkéntesek felkészülnek a késő délutáni és esti vonatok érkezésére.
A cikk a MAZSÖK támogatásával valósult meg.
