Sátoraljaújhelyen és Nyírtasson adtak át zsidó zarándokközpontokat a Magyar Zsidó Örökség Útja Kelet-Magyarországon projekt keretében.
Elkészült a Magyar Zsidó Örökség Útja Kelet-Magyarországon elnevezésű zarándokút sátoraljaújhelyi állomása, adta hírül a Mazsihisz. A mintegy 331 millió forintos beruházás során egy 75 férőhelyes zarándokszálláshely került kialakításra a város egykori kollégiumának épületében. A négyszintes létesítményben többek között egy imaterem, valamint egy korszerű kiállítástechnikai eszközökkel felszerelt kiállítótér is helyet kapott, olvasható a szervezet közleményében.
Sátoraljaújhely egykor a haszid zsidóság központja volt, a városban élt Teitelbaum Mózes csodarabbi, a haszidok tanítója, akinek sírját ezrek keresik fel halála évfordulóján szerte a nagyvilágból.
Az átadó ünnepségen Varga Elek István, a Chevra Kadisha of Yetev Lev Satmar Congregation sátoraljaújhelyi egyesület elnöke arról beszélt, hogy korábban a csodarabbi sírjához érkező zarándokok számára nem állt rendelkezésre megfelelő turisztikai infrastruktúra. Ezt felismerve a város volt kollégiumának felújításával és átalakításával magas minőségű turisztikai látogatóközpontot és zarándokszállást alakítottak ki. A beruházás hozzájárul a magyarországi kulturális értékek megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke beszédében kiemelte, hogy akik ezt a fejlesztést megálmodták, azok a zsidó kultúra iránt érdeklődők mellett éppen azokat célozták meg, akiknek a lelkében ma is ott van a hordozható haza; akik harmadik vagy negyedik generációsként már a magyar nyelvet sem bírják, mégis Észak-Amerikából, Izraelből valami idevonzza őket. Egy-egy csodarabbi sírja, egy régi temető, tradíciók, emlékek – azaz magyar gyökereik.
A Mazsihisz a közleményben arra is kitért, hogy a napokban az ukrajnai háború elől menekülők előtt a zarándokközpont megnyitotta kapuit.
Az átadón részt vett Latorcai Csaba, az Emmi közigazgatási államtitkára is, aki az élet furcsa fintorának nevezte, hogy a zarándokszállásra az elmúlt napokban Ukrajnából, Teitelbaum Mózes származási helyéről, Galíciából menekülőket fogadtak be, együttműködve a várossal.
Sátoraljaújhely a Magyar Zsidó Örökség Útja Kelet-Magyarországon zarándokút második állomása, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek abba, hogy hogyan lehet valakiből rabbi, hogy történik a rabbiképzés Magyarországon, és hogyan kell elképzelni a rabbivá avatás folyamatát.
A sátoraljaújhelyi állomással egy időben a zarándokút nyírtassi helyszíne is elkészült, amiről szintén a Mazsihisz számolt be. A mintegy 285 millió forintos beruházás során a háború előtti zsidó közösség hagyományainak felélesztése érdekében egy új zarándokközpont valósult meg a településen. A zarándokközpontban rituális fürdőt, imatermet, kóser konyhát és étkezőt, valamint egy korszerű kiállítástechnikai eszközökkel felszerelt múzeumot is kialakítottak az egykori tassi főrabbi sírja mellett.
A falunak gazdag zsidó történelme van, itt élt ugyanis a haszid közösség ősatyja Lőw Meshulam Fájs csodarabbi. Továbbá Nyírtass a szülőföldje egy magyar ajkú haszid közösségnek, akik a Kiryas Tash nevű falut alapították meg Kanadában (Quebec tartományban), a kis kelet-magyarországi faluról elnevezve. A nyírségi községet és a csodarabbi sírját rendszeresen keresik fel zarándokok a tengerentúlról, hogy leróják tiszteletüket a haszid ősök előtt.
„Nyírtasson rendkívül sokszínű fejlesztést hajtottunk végre annak érdekében, hogy az idelátogatókat megfelelő körülmények között tudjuk fogadni. Az épület tervezése egy, a Hácár Hákodes Tass Alapítvány által delegált külföldi, zsidó építész vezetésével történt, így a vallási előírásoknak megfelelő mikve (rituális fürdő) és imaterem is várja a zarándokokat” – mondta el Sebők Gina a Hacar Hakodes Tass Alapítvány kuratórium tagja.
„A régió egykori zsidó ortodox haszid kultúrájának, emlékeinek egyfajta reneszánszát is jelentheti a zarándokturizmus fejlesztése. S most, hogy a szomszédos országot, Ukrajnát a nemtelen orosz okkupáció sújtja, most, mikor a Babij Jari emlékművet megmagyarázhatatlanul rakétatalálat érte, amikor az ukrajnai haszid zarándokhelyek harctérré aljasultak, most talán még nagyobb jelentősége van a magyarországi zsidó zarándokturizmus infrastrukturális fejlesztésének” – tette hozzá Heisler András, a Mazsihisz elnöke.
Nyírtass a Magyar Zsidó Örökség Útja Kelet-Magyarországon zarándokút harmadik állomása, ahol a látogatók a rabbiság fokozataival, valamint olyan vallási kérdésekkel ismerkedhetnek meg, amelyek eldöntése a rabbi feladata, mint például használható-e elektromos áram szombatonként, vagy kósernek számít-e a kóla.
A zarándokútvonal helyszínei: Makó, Nyírtass, Nagykálló, Sátoraljaújhely és Miskolc. Utóbbi állomáson már látogatható a megújult fogadóközpont és a helyi zsidóság történetét bemutató kiállítás, mint arról nemrég helyszíni riportunkban is írtunk. Nagykállón pedig tavaly nyáron nyílt meg az ortodox zarándokház, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek abba, hogy kit nevezünk csodarabbinak, kik válnak azzá, és milyen örökséget hagynak maguk után.
Az 1,4 milliárd forintos EU-s forrásból megvalósuló beruházásból olyan hosszú távon is fenntartható idegenforgalmi szolgáltatások létrehozása a cél, amelyek megőrzik és bemutatják az észak-keleti régió zsidóságának háború előtti kulturális, vallási és történelmi örökségét. A pályázók szándéka az volt, hogy a szolgáltatások kialakítása és üzemeltetése növelje a környék idegenforgalmát, munkahelyet biztosítson az itt élők számára, tehát hozzájáruljon a térség társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. A projektgazda a Mazsihisz volt.
Zajlik az élet a miskolci hitközségben a jobb sorsa érdemes zsinagóga árnyékában
