Bizonyítékot találtak „bibliai óriások létezésére” Észak-Izraelben

„Tényleges bizonyítékokat keresünk, valódi nyomokat, amelyek nem csak a hiten alapulnak. Nagyon sok régészeti bizonyíték van, amit fel kell tárni”, állítják a témával foglalkozó szakértők.

Egy hamarosan megjelenő dokumentumsorozat izgalmas dolgokat tár elénk az egyik leginkább zavarba ejtő bibliai témáról, az óriásokról.

A komoly kutatásokon alapuló sorozatot a The Inspiration Networks sugározza, „Angels & Giants, The Watchers & Nephilim” címmel.

„A Biblia több helyen ír az óriásokról, titánokról, többek között a Genezis hatodik fejezetében” – mondta Rudy Landa, a The Inspiration Networks vezető producere és rendezője. „A titánok mennyei lények leszármazottai voltak, akiknek az volt a dolguk, hogy vigyázzanak a földre. Ők voltak a mennyei birodalom fejedelmei.”

A Teremtés könyvének vízözön előtti hatodik fejezetében a Biblia azt mondja, hogy „Elohim fiai” az emberek lányaival éltek együtt, és az ő leszármazottaik voltak a nefilimek, vagyis az óriások, akik a földön éltek, írja a jpost.com.

“A dokumentumsorozat a bibliai forrásokra támaszkodik, de fontos, hogy a nem vallásos nézők számára is érdekes legyen” – mondta Landa. „Tényleges bizonyítékokat keresünk, valódi nyomokat, amelyek nem csak a hiten alapulnak. Nagyon sok régészeti bizonyíték van, amit fel kell tárni.”

A téma könnyen szenzációt kelthet, de Landa hangsúlyozta, hogy nem akarta ezt a megközelítést alkalmazni. A projekt irányításához Douglas Van Dorn író segítségét kérte, aki éppen könyvet írt a témában.

A keresés Izraelben kezdődik

A világ körüli keresés Egyiptomba, Peruba és az Egyesült Államokba vezeti a kutatókat, de a legjelentősebb feltárás az izraeli Golán-fennsíkon kezdődik.

„A nefilimek története Izraelben, méghozzá a Golánon kezdődött” – hangsúlyozta Landa.

Az Énok könyve, egy Kr.e. második századi apokrif forrás, amelyet a bibliai Noé dédapjának tulajdonítottak, leírja a nefilimeket, és azt állítja, hogy a Hermon-hegy neve a héber cherem szóból származik, ami azt jelenti, hogy „száműzni kell”. Énok könyve szerint a nefilimeket száműzték a mennyből, és a Hermon-hegynél küldték a földre. A Básán néven ismert vidék az a hely, ahol Óg király kivonult a zsidók ellen, amikor beléptek az Ígéret Földjére.

Landa az igazság keresése során eljutott a Gilgal Refaimhoz (az Óriások Kereke) is, egy rejtélyes sziklaalakzathoz a Golán-fennsíkon. A földről nézve véletlenszerű sziklakupacoknak tűnik. Fentről azonban igen lenyűgöző, hiszen öt koncentrikus gyűrűből áll, és a külső gyűrű több mint 500 láb széles. A középpontjában egy 65 láb átmérőjű és több mint 16 láb magas, laza kövekből álló halom található, amely egy szilárd sziklába vájt központi kamrát takar. A régészek az építkezés kezdetét általában i. e. 3500-ra teszik. A Gilgal Refaim célja még mindig rejtély és tudományos viták tárgya.

„Vannak olyan elméletek, amelyek azt állítják, hogy Ógot Gilgal Refaimban temették el”

– mondta Landa.

A film azt az elméletet vizsgálja, amely szerint az építmény közepét kamraként használták, ahol a testet hagyták lebomlani. A csontokat később egy hatalmas, laza kövekből álló kígyószerű szerkezetbe temették volna, amely mellett kőgyűrűk sorakoztak.

„Ez a kettős elrendezés a világ számos olyan helyén előfordul”.

– magyarázta Landa.

Landa szerint a Gilgal Refaim elrendezése jelentős csillagászati jelenségekhez igazodik.

A központ bejárata a nyári napforduló napfelkelte felé néz. A falakon lévő bevágások a tavaszi és az őszi napéjegyenlőséget jelzik. Más jelölések a csillagkelést jelzik. Ez lehetővé tette volna, hogy a helyszínt az esős évszak kezdetének előrejelzésére használják.

„Egyértelműen nagyon intelligens tervezés állt a hely mögött” – jegyezte meg Landa.

A zsidó hagyomány azt tanítja, hogy Óg még élt Noé idejében, és a bárka oldalába kapaszkodva menekült meg az özönvíz elől.

Ógot az 5Mózes könyvében (3:11) úgy nevezik meg, mint az egyetlen megmaradt embert a refáimok közül. Óg méretét nagyjából meg lehet becsülni az ágya méretére való utalás alapján, amelyet kilenc amot hosszúnak és négy amot szélesnek írnak le. A bibliai amah, szó szerint az alkar hossza, ami azt jelenti, hogy Óg ágya több mint 4 méter hosszú és 2 méter széles volt.

Kapcsolódó cikkek

Egy holokauszt-kiállítás pszichológiai vonatkozásai

2024.10.03.20 óra ago
A trauma kirajzolódása: kerekasztal-beszélgetés az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításhoz kapcsolódóan.

Kiskamaszsors a csillagos ház árnyékában

2024.09.27.1 hét ago
Zágoni Balázs A csillag és a százados című, új ifjúsági regényének hőse, Dávid tizenévesen éli át azokat a történéseket, amelyeket a felnőttek sem értettek igazán: kilakoltatást, bujkálást, megaláztatást – és az összefogást a legnehezebb helyzetekben.

Rendkívüli Sorstalanság-előadás a Magyar Nemzeti Galériában

2024.09.26.1 hét ago
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár és a Magyar Nemzeti Galéria közös holokauszt-kiállításához kapcsolódva adják elő a Katona József Színház művészei Kertész Imre regényének színpadi változatát.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »